Rendkívül ellenséges körülményei miatt a Vénusz az utóbbi években sokkal kevésbé volt prioritás, legalábbis a felszíni küldetések szempontjából, annak ellenére, hogy a Föld legközelebbi bolygó-szomszédja.

Orosz részről a Roskozmos TV legutóbbi adásában megerősítésre került a Vénuszra irányuló közös orosz-amerikai misszió! A első tervek még 2017-ben születtek, most pedig elindulhatott a szonda orosz részének gyártása.
A küldetés része a bolygóra leszálló orosz Venera-D szonda, és egy hosszú élettartamú orbitális pályára álló műhold egység ami Solar System Explorer programhoz (LLISSE) is kapcsolódik.

A misszió leszálló egysége képes lesz magasabban fekvő hegyvidékes területen landolni, több nemzetközi műszerrel lesz felszerelve, köztük nagy felbontású kamerákkal, talajminta vevő és elemző berendezésekkel, és tervek szerint legalább két órás működéssel.

A misszió amerikai része két kis egységet  tartalmaz, amelyek az orosz Venera-D-re kerülnek felszerelésre. Ezek leszállás után legalább 60 napig működnek, miközben mérik a környezeti paramétereket és a szeizmikus aktivitást.

Egy másik amerikai projekt, amely még csak elképzelés formájában létezik, de hozzá lehetne adni a misszióhoz, egy magas-légköri robot repülőt képzel el, amivel nagyobb területet térképezhetne fel, és a működési ideje akár több hónapos is lehetne.

A projekt orosz részének megvalósítását 17 milliárd 370 millió rubelre becsülik (236 millió dollár) , és 2027. december 25. és 2028. január 16. közötti időszakban szeretnék indítani, de könnyen elképzelhető, hogy 2029-re csúszik.

A Vénusz sokáig nagy érdeklődésű bolygó volt. Földünkhöz ez a legközelebbi bolygó, és majdnem pontosan ugyanolyan méretű, de a hasonlóságok itt véget érnek. Vastag szén-dioxid atmoszférája csapdába ejti a Nap sugarait, és pokollá változtatja a bolygót. A felszíni nyomás körülbelül 90-szerese a Föld tengerszintjének, és a felhőkből kénsav eső is esik. Nem csoda, miért olyan bonyolultak  a felszíni küldetések. A Vénusz tengely irányú dőlése csak 3 fok, ami azt jelenti, hogy a bolygón gyakorlatilag nincs évszak. Az Uránuszon kívül ez az egyetlen bolygó, amely a tengelyén visszafele forog. A Vénusznak számos vulkánja is van, amelyek közül legalább néhány továbbra is aktív.

A szovjet Vega 1 és 2 hordozó és lander modellje. Ez volt az utolsó szonda amely a Vénuszon landolt 1985-ben.