Elsőre talán furcsának tűnhet hogy miért foglalkozik egy rakéta technológiai tematikájú oldal a tengeralattjáróról indítható tengeralattjáróknelleni fegyverrel, de a rakéta technológiát bizony ezen a területen is alkalmazzák. A SUBROCK ráadásul egy igazi hidegháborús kuriózum.

1959 nyarán különös jelenet játszódott le az Atlanti-óceán partján. Egy amerikai tengeralattjáró fedélzetén a haditengerészet éppen egy nukleáris robbanófej hordozására tervezett robotrepülőgépet készített indításra. A különbség csak annyi volt, hogy ezúttal nem fegyvert töltöttek a rakétába, hanem… leveleket.

Új korszak kezdődik a hazai űripar és a távközlési technológia történetében: elindult a RAVEN (Resilient Access Validation for Evolving NTN) CubeSat-projekt, egy magyar konzorcium stratégiai jelentőségű kezdeményezése, amelynek célja a 3GPP-kompatibilis 5G Non-Terrestrial Network (NTN) technológiák demonstrálása valós űrkörnyezetben.

1982-ben a világ már túl volt az űrverseny leglátványosabb korszakán. Több mint negyed évszázad telt el a kezdetek óta, és már egy évtized választotta el az emberiséget az utolsó holdraszállástól. Az Egyesült Államok ekkorra már az új korszak jelképének számító, újra felhasználható űrsiklót üzemeltette, miközben az űrtevékenység továbbra is szinte kizárólag állami programok és hatalmas költségvetésű ügynökségek privilégiuma maradt.

Mai ésszel már nehezen elképzelhető, de a hidegháború derekán az Egyesült Államok mindössze néhány hónap leforgása alatt több nagy magasságú atomrobbantást is végrehajtott a világűr peremén. A tesztek celja nem is a katonai fölény demonstrálása hanem az ismeretlen fizikai hatások feltérképezése volt. Az eredmény azonban sorozatos műszaki kudarcok, felrobbantott rakéták, radioaktív szennyezéssel járó balesetek és olyan elektromágneses impulzusok lettek, amelyek több ezer kilométerrel távolabb is károkat okoztak. A detonációk mesterséges sarki fényt rajzoltak az égboltra, egész térségeket borítottak különös vörös és zöld fénybe, miközben a Föld körül keringő műholdak egy része egyszerű én kisűlt. A világűr rövid időre nemcsak hadszíntérré, hanem kísérleti laboratóriummá vált. Az „Atomvillanások az űrben” bejegyzésben ezt a relatív rövid de eseménydús teszt sorozatot kerül bemutatásra, amikor az emberiség szó szerint az eget is felrobbantotta, hogy megtudja, mi történik.

A 4iG műholdas leányvállalata a Remred friss bejelentése szerint együttműködési megállapodást kötött a dél-koreai TelePIX vállalattal, aminek értelmében a cég gyárthatja a HULEO elektrooptikai műholdakra kerülő, VHR (Very High Resolution) képes kamera- és szenzorkészleteket.

Mainstream felületekről tájékozódva a VLS csak egy a sok közül a félre sikerült rakéta programok közül. Ha azonban a helyi forrásoknak kicsit utánna jár az ember egy teljesen más kép rajzolódik ki a hordozó rakéta körül. Szabotázs, külföldi beavatkozás, politikai nyomás, is közre játszhatott az egyébként végül komoly áldozatokkal is járó robbanással lezárult program. Az elfeledett rakéták nyomában ezúttal a zűrös Brazil VLS rakéta program kerül terítékre. 

A hidegháború hajnalán a Szovjetunió elsőként lépett át egy olyan technológiai és stratégiai küszöböt, amely alapjaiban változtatta meg a modern hadviselést. 70 évvel ezelőtt,1956 február 2-án hajtották végre a világ első olyan ballisztikus rakétatesztjét, amelynek fedélzetén valódi nukleáris robbanófej volt. A kísérlet helyszíne a Kapusztyin Jar kísérleti telep volt, a rakéta pedig az R–5M típusjelzést viselte.

Megfigyelések alapján 2026. január 30-án az Olymp–1 Luch kém műhold irányíthatatlanná vált, billegő forgása kezdett, majd több darabra esett szét a GEO temetői pályán. Egy olyan eszközről beszélünk, amely több mint egy évtizeden át az orosz hírszerzés egyik aktív és ugyanakkor rejtéjes szereplője volt.

Az amerikai Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO) hivatalosan is feloldotta a JUMPSEAT műhold program titkosítását. Bár a rendszer évtizedek óta nem üzemel, a deklasszifikáció most először vált lehetővé, hogy némi képet kapjunk az Egyesült Államok egyik legkorábbi, hidegháborús jelfelderítő műholdcsaládjáról.