Nyílt forrású pályaadatok alapján Oroszország egyszerre öt, a közelmúltban felbocsátott katonai besorolású Cosmos műhold pályáját módosította úgy, hogy azok gyakorlatilag ugyanabba a pályasíkba kerüljenek, mint az ICEYE egyik radarfelderítő műholdja, az ICEYE-X36. A manőverek olyan mértékű üzemanyag-felhasználást igényeltek, amely messze túlmutat a szokásos földmegfigyelő vagy kommunikációs műholdak normál pályakorrekcióin.
Csien a kínai rakéta- és űrprogram atyja. Kulcsszerepet játszott Kína első műholdjait pályára állító hordozórakéták, valamint az ország nukleáris arzenálját hordozó interkontinentális ballisztikus rakéták ICBM megteremtésében. Hazájában ezért nemzeti hősként tisztelik, olyannyira, hogy Sanghajban egy 70 000 kiállítási tárgyat bemutató, monumentális múzeum van a „nép tudósának”, Qian Xuesen-nek (magyaros átírással: Csien Hszüe-szen-nek) szentelve. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint egy évtizedig tanult és kutatott, és ahol a modern repüléstudomány alapjait fektette le úttörő munkásságára ma már csak nagyon kevesen emlékeznek.
1946. április 16-án, kedden délután 14:47-kor egy a náci Németországból zsákmányolt V-2 rakéta szállt fel az amerikai hadsereg Új-Mexikói White Sand rakéta tesztelő területéről. De nem jutott túl messzire. Mindössze 5,5 kilométeres magasságot ért el mielőtt a giroszkópos vezérlő rendszer meghibásodása, és egy vezérsík leszakadása miatt a fehér sivatagi homokba csapódott.
Oroszország az eddigi legnagyobb és legösszetettebb légicsapást mérte Kijevre a háború kezdete óta. Moszkva szinte a teljes rakétaarzenálját bevetette, a tengeri indítású Kalibr cirkálórakétáktól és a szuperszonikus Iszkanderektől kezdve, a hiperszonikus Cirkonokon át egészen a rettegett Oresnyik ballisztikus rakétáig mindent kilőttek az ukrán fővárosra. Az alábbiakban a némileg titokzatos Oresnyik csapásmérő rakétával kívánok foglalkozni.
El tudja képzelni, ahogy a Neil Armstrong vagy Buzz Aldrin egy motoron cirkálnak a Hold porszerű felszínén? A NASA el tudta, vagy legalábbis az Apollo-program utolsó éveiben küldetésre induló űrhajósai közül néhányan mindenképpen.
Ismét megremegett a föld az orenburgi régióban, hiszen 2026. május 12-én, helyi idő szerint 11:15-kor a 13. rakétahadosztály jaszniji körzetéből sikeresen útjára indították az RS-28 Szarmat - NATO-kód SS-29 interkontinentális ballisztikus rakétát. A célpont a kamcsatkai Kura lőtér volt, a teszt pedig, a hivatalos közlemények szerint elérte célját.
.jpg)
A Cape Canaveral "Canaveral-fok" az űrkutatás előtti években nem volt valami lenyűgöző hely. Az üdülővárosok között is utolsó, ahol a helyiek egyszerű négyszögletes házakban éltek, a tűző nap forróságban, a tűzhangyák között. A strand dagály idején alig 300 méter széles volt és kemény, mint a beton. A „Fok-föld”, amint ismertté vált, motelek, bolhák és föld feletti szeptikus tartályok piszkos előőrse volt.
Van valami hátborzongatóan lenyűgöző abban, amikor a hidegháborús technológia elméleti számításai valósággá válnak. Egy ilyen éles tesztre került sor 64 éve, 1962. május 6-án amikor amerikai haditengerészet a Fregatt madár "Frigate Bird" hadművelet során egy 600 kilotonnas nukleáris robbanofejjel szerelt tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát.
A REMRED Technológia Fejlesztő Zrt., a 4iG Csoport űr- és védelmi technológiai portfóliójának meghatározó vállalata, nemzetközi konzorcium élén, konzorciumvezetőként irányítja az Európai Űrügynökség (ESA) holdprogramjához kapcsolódó MoonRAD küldetést.
Általában nem szoktam különösebben lázba jönni az n+1-edik optikai kémműhold indításától. Ezek természetüknél fogva a „szigorúan titkos” besorolásúak, így a publikum többnyire csak egy szűkszavú közleményt kap a sikeres startról, jobb esetben egy fotót a bcsomagolt műholdról, de ügyelve nehogy véletlenül is látszódjon bármi érdekes technikai részlet. Most viszont érdemes megállnunk egy pillanatra, mert a napokban egy kínai Hosszú Menetelés-6-os fedélzetén pályára állt Pakisztán legújabb szeme, a PRSC-EO3.
