Ma a világ három hősre emlékezik, Vlagyiszlav Volkov, Georgij Dobrovolszkij és Viktor Pacajev űrhajósokra, akik 1971. június 30-án vesztették életüket. Haláluk 50. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a tragikus sorsú Szojuz 11 küldetés legénységéről.

Még a Nemzetközi Űrállomás, és a Mir előtti időkben járunk. Amerika sikeresen embert juttatott a Holdra, amivel NASA felül kerekedett a Szovjetunióval vívott űrversenyben, és végre figyelmét az elsőségek hajszolása helyett a hosszú távú tudományos küldetésekre fordíthatta.

 60 évvel ezelőtt, 1961. május 5-én Alan Shepard a Mercury Redstone rakéta fedélzetén (amelyet az amerikai hadsereg eredetileg interkontinentális rakétáknak használt) írta be magát a történelembe Amerika első űrhajósaként. Shepard az űrben a szűkös Freedom 7 kapszulával, alig több mint 15 percig…

Állítólag 20 millió dollárt fizetett az űrben töltött nyolc napért. Tito 2001. április 28-án indult az űrbe az orosz Szojúz fedélzetén, miután a NASA elutasította többszöri megkeresését azzal az indokkal, hogy nem képzett űrhajós.

A Hubble név hallatán mindenkinek azonnal a kalandos sorsú űrtávcső ugrik be, nem is véletlenül. A világ leghíresebb ​​csillagvizsgálója 1990 óta több mint 1,4 millió megfigyelést végzett, miközben több mint 6 milliárd kilométert tett meg a Föld körül keringve.

 Húsz éve, hogy 2001. április 23-án Umberto Guidoni ESA űrhajós volt az első európai aki a  Nemzetközi Űrállomásra utazott. Azóta az ISS rendkívüli mértékben bővült, ahogyan az Európai űrhajósok száma is, velük együtt pedig az Európai pályán végzett tudományos kísérletek is.