Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennem, hogy Magyarországnak, pontosabban a Magyar Honvédségnek szüksége lenne némi műholdas felderítő képességnek. Erről a HTKA Fórum felületén több izben is hangot adtam. Legyen az Optikai vagy radar műhold, számos területen lehetne alkalmazni. Különösen a…
A cím nem elírás! Első ízben nyílt lehetőség az átlag ember számára, hogy megpillantson egy Föld körüli pályán dolgozó katonai besorolású titkos, kifejezetten más titkos katonai műholdak megfigyelésére tervezett műholdat. És ezt egy kifejezetten műholdak megfigyelésére készített műhold tette…
Elég csak a jelenleg is zajló konfliktusokra gondolni, hogy érzékeljük az optikai hírszerző/felderítő műholdak nyújtotta képességek fontosságát, legyen szó a tengeri hajózás nyomon követéséről, szárazföldi katonai felderítésről, vagy akár katasztrófa sújtott területek feltérképezéséről. Amíg az…
Figyelemmel követve a Földmegfigyelő-hírszerző műholdas indításokat, feltűnt, hogy megemelkedett az új generációs SAR műholdak felbocsájtàsa, ráadásul Kína idén pár igazán különleges egységet is szolgálatba állított, amire korábban még nem volt példa.
A katonai űreszközök azonosítása és küldetésük, sok esetben a magas titkosítás miatt csak a pálya adatok, valamint a hordozórakéta képességei után levont következtetéseken alapulnak.
A katonai műholdak kategóriába a katonai navigációs, kommunikációs és technológiai fejlesztési/demonstrátor…
Sanghajban egy 70 000 kiállítási tárgyat tartalmazó egész múzeum van egy embernek szentelve a "nép tudósának", Qian Xuesen-nek (magyaros átírással: Csien Hszüe-szen,)
Csien a kínai rakéta és űrprogram atyja. Részt vett Kína első műholdjait az űrbe juttató raketák, valamint az ország nukleáris…
Kína ambiciózus célt tűzött ki maga elé, nevezetesen, hogy 2045-ig világ vezető űr-nagyhatalommá váljon. Az ehhez vezető úton látszólag nagy léptekkel halad előre. Összetett Hold missziókat teljesít, rovert küld a Marsra, Oroszországgal szövetkezik egy Holdbázis létrehozásában. Idén felbocsátották…
Két kínai Senzhou-12 űrhajós űrsétát végzett a Tiangong állomáson, hogy felszerelje a hosszú távú működéséhez szükséges berendezéseket. De a részletek előtt egy kiskitérő a kínai vezetés identitásának és akaratának érvényesítéséről.
Oroszország és Kína szerdán bemutatta a közös Nemzetközi Holdkutató Állomás - International Lunar Research Station (ILRS) ütemtervét, ami szerint a következő másfél évtizedben fokozatosan több különböző misszió keretében a két ország és esetleges partnerei meghódítják a Holdat.
Sikeresen elindult az első kínai misszió az új kínai űrállomáshoz. A három űrhajóst szállító Sencsou-12 június 17-én, csütörtökön szállt fel az északnyugat-kínai Góbi-sivatagban található Jiuquan indítóközpontból.