Űrhadviselés a geostacionárius pályán

A világűr a hidegháború óta a hadviselés szerves része. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió már az 1960-as évektől kezdve műholdakkal figyelte egymás rakétakísérleteit, korai előrejelző rendszereket épített, és kísérletezett az első űrfegyverekkel. Azóta azonban a helyzet új dimenziót nyert: ma már nem két nagyhatalom, hanem több szereplő – köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és szövetségeseik – versengenek a geostacionárius pálya ellenőrzéséért. Ez az a magasság, ahol a legértékesebb és legnehezebben pótolható katonai kommunikációs és hírszerző műholdak működnek, így minden közelítés, manőver és közös gyakorlat egyszerre technológiai próbatétel és erőpolitikai üzenet.

Ezúttal egy ilyen a napokban lezajlott több szereplős GEO művelet kerül bemutatásra.

Az egész azzal indult, hogy az Egyesült Államok Űrparancsnoksága (US Space Command) és az Egyesült Királyság Űrparancsnoksága (UK Space Command) egy közös művelet keretében megközelítő manővereket hajtott végre geostacionárius pályán. Az amerikaiak egyik GSSAP műholdját USA 271-et irányította a brit SKYNET-5A katonai kommunikációs műhold közelébe.

A manőverekre 2025. szeptember 5–11. között került sor a 95,3° keleti hosszúsági pozícióban. A két műhold távolsága a legközelebbi pillanatban mindössze 13 km volt. Ez a fajta művelet, az úgynevezett Rendezvous Proximity Operation (RPO), rendkívül körültekintő tervezést igényel, hiszen mindkét műhold kb. 11 000 km/óra sebességgel halad, közel 36 000 km magasan.

Az amerikai GSSAP (Geosynchronous Space Situational Awareness Program) műholdak egy katonai rendszer részei, amelynek fő feladata a geoszinkron pályán lévő más műholdak és űreszközök megfigyelése és monitorozása. Ezek a műholdak képesek hosszú távon stabilan követni más országok műholdjait, előre jelezni esetleges ütközéseket, és adott esetben közeli vizsgálatokat végezni.. Az első GSSAP műholdakat 2014-ben indították.

Az USA 271 július vége óta -1,5°/nap sebességgel sodródott nyugati irányba, mígnem szeptember 4-én kb. 11:00 UTC-kor végrehajtott egy pályamódosító manővert, amely során 2,2 m/s deltav sebességet használt fel. Az amerikai műhold a művelet során további korrekciós manővereket is végzett. Ennek eredményeként az USA 271 hat napon keresztül 0,05°-on belül pozícionálta magát a SKYNET-5A-hoz képest. A legközelebbi megközelítés (TCA) szeptember 5-én kb. 23:00 UTC-kor történt, amikor a két műhold közötti távolság mindössze 13 km volt.

Jelenleg a SKYNET-5A a 95,1°E pozícióban tartózkodik. Az USA 271 szeptember 10–13. között további manővereket hajtott végre, újabb 1,14 m/s delta-v felhasználásával, hogy megkezdje keleti irányú, 0,25°/nap sebességű sodródását.

 Az egész manőverező gyakorlat további érdekessége a választott pozíció ami aligha véletlen, hiszen  szeptember 11-én a kínai SHIYAN-12 01 titkos katonai feladatot ellátó műhold is áthaladt, azóta viszont nincs nyilvános TLE pálya adat frissítés. Emellett az orosz Olymp-K ( LUCH-5V) - katonai hírszerző műhold is ezen a ponton tartózkodik évek óta.

 Csak érdekességképpen; A SKYNET elnevezés a műholdak esetében nem a Terminátor filmekből származik. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma már az 1960-as években kiválasztotta a Skynet nevet a katonai kommunikációs műholdrendszeréhez, jóval a film megszületése előtt. :)

De miért érdemel figyelmet egy katonai gyakorlat?

A geostacionárius pályán (GEO) keringő műholdak a modern hadviselés kulcsfontosságú eszközei. Itt működnek azok a kommunikációs rendszerek, amelyek biztosítják a hadseregek közötti titkosított kapcsolatot, a hírszerzési műholdak, amelyek valós idejű adatokat szolgáltatnak a döntéshozóknak, valamint a helyzetfelismerést támogató szenzorok. Egy fegyveres konfliktusban stratégiai előnyt jelenthet, ha valaki képes megzavarni, megbénítani vagy akár megsemmisíteni az ellenség műholdjait. 

A geostacionárius műholdak szinte pótolhatatlan értéket képviselnek: egyetlen űreszköz kifejlesztése és felbocsátása több százmillió dollárba kerül, és évekig tartó tervezés előzi meg. Ráadásul pótlásuk nem lehetséges egyik napról a másikra – egy elvesztett vagy működésképtelenné vált műhold kiesése évekre visszavetheti egy ország kommunikációs vagy hírszerző képességeit.

Műhold elleni fegyverrel több ország is rendelkezik, de ezek kizárólag alacsony pályára LEO korlátozott ASAT rendszerek.

Éppen ezért minden olyan gyakorlat, amely a GEO-pályán zajlik, túlmutat a puszta technikai bemutatón: erődemonstráció, üzenet a riválisok felé, és egyben felkészülés arra az eshetőségre, ha a világűr a jövőben valóban fegyveres konfliktus színterévé válna.

Korábbi bejegyzésben már foglalkoztam különleges katonai műholdas manőverrel, legutóbb például a kínai GEO-dokkolás jelentőségét elemezve.

 

Az amerikai Northrop új fejlesztésű robot karokkal szerelt  "szervizelő" műholdjai. A cég élen jár a GEO közelségi manőverek területén, hiszen már két sikeres missziót teljesített.

 

Az ilyen programok hivatalosan szinte minden esetben kereskedelmi szolgáltatást céloznak (például üzemanyag-utántöltés a műholdak élettartamának növelésére, vagy űrszemét eltávolítása). Ugyanakkor a katonai alkalmazás, megfigyelés, elfogás lehetősége is nyilvánvaló. 

A helyzet komolyságát érzékelteti, hogy a napokban érkezett a hír: a japán Védelmi Minisztérium megkezdte egy kifejezetten GEO „testőr-műhold” fejlesztését, amelynek feladata a japán műholdak megvédése más országok gyilkos (killer) műholdjaitól.

A védelmi (bodyguard) műhold célja, hogy képes legyen akadályozni az ellenséges műholdak megközelítését, például úgy, hogy pályájukba vágva útjukat állja. További feladata, hogy fizikailag is megvédje a japán műholdakat. A kísérleti programban azt is vizsgálják, képes-e problémamentesen manőverezni a 36 000 km-es geostacionárius pályán.

 

A mostani esemény nem az első közös művelet volt a szövetségesek között. 2025 elején az Egyesült Államok és a Francia Űrparancsnokság végzett hasonló közelrepülési manővert. Mindkét eset az Olympic Defender többnemzeti művelet keretében indított gyakorlat része volt.

A cél a világűrbeli biztonsági együttműködés javítása, valamint a szövetségesek űrképességeinek erősítése az ellenfelekkel szemben. A 2019-ben létrehozott közös műveletben jelenleg hét nemzet vesz részt: az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Ennek eredményeként várható, hogy a jövőben további hasonló tevékenységek történnek majd a tagországok között.

 

 Források;

https://www.raf.mod.uk/news/articles/sky-is-no-longer-the-limit-for-uk-us-military-operations/

https://www.yomiuri.co.jp/politics/20250903-OYT1T50047/

https://www.northropgrumman.com/what-we-do/space/space-logistics-services/space-industrial-revolution?

 https://x.com/COMSPOC_OPS/status/1969124972661784944?t=gT8jKcmnqj7tJuMtfzmEDw&s=19

 

Címkék: USA UK Military Skynet GEO Műhold Geoszinkron Űrhadviselés Manőver GSSAP