Űrszeméttel ütközhetett egy utasszállító repülőgép?
United Airlines egyik pilótája karján sérüléseket szenvedett, miután egy rejtélyes tárgy csapódott be egy Boeing 737 MAX 8 szélvédőjébe, ami vészhelyzeti kitérőt tett szükségessé Salt Lake Citybe. Vizsgáljuk meg az esetet, választ keresve, hogy lehetséges-e, hogy a gép egy űrből visszatérő űrszeméttel ütközött.
A United 1093-as járat, fedélzetén 140 utassal és a személyzettel, Denverből Los Angelesbe tartott, és 36 000 láb (kb. 11 000 m) magasságban repült, mintegy 200 mérföldre délkeletre Salt Lake Citytől, amikor a személyzet repedt szélvédőt jelentett 2025. október 16-án.
A jelentések szerint a kapitány a becsapódás előtti utolsó pillanatban látott meg egy tárgyat, amely szerinte „űrszemétnek” tűnt. A kapitány állítása szerint a repülőgépet a „leeső tárgy találta el FL360 magasságban” ez rendkívül szokatlan kijelentés, amely, ha igaznak bizonyul, példátlan eseményt jelentene a polgári repülés történetében, egyúttal az eset ráirányítja a figyelmet a repülőgépekre nagy magasságában leselkedő új típusú veszélyre.

A pilótafülke ablakának külső és belső üvegrétege is megrepedt, ám a köztes polimer réteg épségben maradt, és így a kabinnyomás nem szenvedett komoly veszteséget. A gép személyzete az eseményt követően „űrszemét”-ként hivatkozott a becsapódó tárgyra, ám ez az állítás egyelőre csak harmadkézben ismert – megerősített bizonyíték még nincs.
Lehetséges szcenáriók
Űrszemét (Space debris)
Az egyik legfelkapottabb magyarázat, hogy a repülőgép egy orbitális pályáról visszatérő törmelékkel találkozott.
A kérdéses napon 3 műholdas valamint egy 1 SpaceX rakéta fokozat visszatérést és egy kínai fokozat visszatéresét regisztrálták, de a rendelkezésre álló adatok szerint az adott időpontban ezek pályája nem keresztezte a repülőgép utvonalát, ráadásul a földön sem találtak biztosan azonosítható darabot. Visszatéréskor a műholdak maradványainak felületi energiája általagosan < 15 J, amely körülbelül egy 4–5 cm-es jégdarabnak felel meg. Ezzel szemben egy 800 km/h-s utasszállító ütközésekor sokkal nagyobb károktól kellene tartani.
Az Október 16-an visszatérő egyik ilyen objektum több roncsait meg is találták Ausztráliában. Erről bővebben: https://www.abc.net.au/news/2025-10-19/wa-space-debris-reentry-investigation/105909612
Ez a pálya adatok alapján Kínai Jielong-3 vég fokozatának maradványa. Az maradvány egy COPV-re (Composite-Overwrapped Pressure Vessel) hasonlít. Az ilyen kompozit nagy felületű de hozzá tartozóan alacsony tömegű alkatrészek gyakran túlélik a visszatérést. Forrás/bővebben: https://sattrackcam.blogspot.com/2025/10/possible-space-debris-found-near-newman.html?m=1
Mi lehetett még?
Meteorit
Egy kis méretű űrbéli kőzetdarab becsapódása elméletileg lehetséges, de az adott térségben és időpontban nem jelentettek tűzgömböt vagy meteorészlelést. Ilyen becsapódás okozta sérülés ettől még elméletileg elképzelhető, de nincs konkrét erre utaló nyom.
Meteorológiai Ballon
A 36 000 láb magasság viszonylag alacsonynak számít az ilyen típusú meteorológiai ballonokhoz, de egy éjszakai légköri lehűlés nyoman akár ilyen magasságra is le ereszkedhetett egy ballon.
Jégdarab / jégeső
A jég vagy jégverés általi sérülés szintén elképzelhető, de általában több becsapódási nyommal jár, nem pedig egyetlen, jól meghatározott találattal. Így ez a magyarázat kevésbé illeszkedik pontosan az esemény körülményeihez.
Madár-ütközés
Bár dokumentáltan előfordult már madár-ütközés 37 000 láb magasságban is, a nagy repülési magasságban jellemző madarak általában nagyobbak, és súlyosabb szerkezeti sérülést okoznának, ráadásul a madárütközéseknél rendszerint vérnyomok is fennmaradnak.
Az esemény viszonylag nagy média figyelmet kapott, igy sokakhoz eljutott a hír, és az online detektív közösség spekulációi nyomán megoldódni látszik a rejtélyes ütközés.
WindBorne Systems: időjárási ballon állhatott a Boeing 737 MAX incidens hátterében
A WindBorne Systems társalapítója, Kai Marshland, John Dean több tweetben is leirta, hogy a United Airlines UA1093-as járatát érintő esetben felmerült, hogy az egyik ballonjuk lehetett érintett:
Yes, I think this was a WindBorne balloon. We learned about UA1093 and the potential that it was related to one of our balloons at 11pm PT on Sunday and immediately looked into it. At 6am PT, we sent our preliminary investigation to both NTSB and FAA, and are working with both of… https://t.co/TDtyt08fMe
— John Dean (@johndeanl) October 21, 2025
„Úgy gondolom, ez egy WindBorne-ballonnal kapcsolatos esemény lehetett. Vasárnap este 11 órakor értesültünk az UA1093-ról és a lehetséges összefüggésről, majd azonnal vizsgálatot indítottunk. Hétfő reggel 6 órára előzetes jelentést küldtünk az NTSB-nek és az FAA-nek, és mindkét hatósággal együttműködünk a további vizsgálatban”
A cég által használt meteorológia ballon.
A WindBorne Systems egy hat éve alapított, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó vállalat, amely kis méretű, olcsó meteorológiai ballonflottájával gyűjt légköri adatokat, és azokat saját mesterséges intelligencián alapuló időjárási modelljeiben használja fel.
A ballon homokot hordozó ballaszt része jól illeszkedik a gépet ért találat nyomára.
A cég globális mérőballon-flottája különböző magasságokban gyűjt adatokat – többek között hőmérsékletet, nyomást, szélsebességet –, amelyek kulcsfontosságúak az időjárási modellek kiindulási feltételeinek meghatározásához. Minden ballon mindössze 1,2 kilogramm tömegű, így rendkívül könnyű, és a cég szerint nem jelent veszélyt a repülőgépekre.
Constellation size has not been 10,000 since founding, that's the end goal. Average between now at 2019 is around 20 aloft at all times, in the early days we had very few, now we have 100-200.
— John Dean (@johndeanl) October 21, 2025
Like the automations we pushed today to avoid aircraft, at that scale, we'll have a…
John Dean saját bevallása szerint a cég konstellációjának mérete soha nem volt 10 000; ez csupán a végső cél. Az indulás óta az átlagos szám 2019 és most között körülbelül 20 ballon egyszerre a levegőben, a kezdetekkor pedig még ennél is kevesebb volt, ma már 100–200 között mozog.. És ugye ez csak egy cég, relatíve kis ballonokkal.
A WindBorne honlapján található GYIK-részben a következő magyarázat szerepel:
„A WindBorne Atlas globális mérőballon-hálózat nem jelent veszélyt a repülőgépekre vagy más légi objektumokra. Rendkívül valószínűtlen, hogy egy ballon egyáltalán ütközhessen egy repülővel, de még ha ez meg is történne, a ballonok olyan könnyűek, hogy nem okoznának számottevő kárt.”A vállalat hangsúlyozza, hogy működésük teljes mértékben megfelel a vonatkozó légügyi előírásoknak, és folyamatos kapcsolatban állnak az FAA-val, hogy minden szabályozási követelményt betartsanak.
Ettől függetlenül az űrszemét valós veszélyeket rejt a repülés biztonságára. Ezzel foglalkozó idén megjelent friss tanulmány a Nature Scientific Reports folyóiratban is rámutat, hogy az ellenőrizetlenül visszatérő űrobjektumok egyre nagyobb kockázatot jelentenek a légiközlekedésre.
Regisztrált visszatérő objektumok néhány napi bontásban.
A kutatás rámutat, hogy a rakétafokozatok és egyéb, a Föld körüli pályán keringő, irányítatlanul visszatérő darabok miatt időről időre lezárásra kerülnek légterek, hogy elkerüljék a potenciális ütközéseket. Bár eddig szerencsére nem történt súlyos baleset, a kockázat a műholdindítások számának növekedésével arányosan emelkedik.
A maximális légiforgalmi sűrűség - 2023. szeptember 1-jén, az egész világra vonatkozóan.
A szerzők – Ewan Wright, Aaron Boley és Michael Byers – adatelemzése szerint a forgalmasabb légtérzónák fölött évente akár 26 százalékos eséllyel is előfordulhat, hogy egy visszatérő űrobjektum miatt ideiglenesen lezárásra kényszerülnek a légterek, míg a repülőgép-sérülés éves kockázata mintegy 1 a 430 000-hez. Bár ez statisztikailag alacsony, a lehetséges következmények, például egy repülőgép-szerkezet sérülése vagy akár katasztrófa, rendkívül súlyosak lehetnek.
Csak a SpaceX felé első generációs Starlink műholdakból napi 1-2 ég el átlagosan a légkörben.
A kutatás hangsúlyozza, hogy jelenleg a világon a visszatéresek túlnyomó része nem alkalmaz irányított, biztonságos visszatérési eljárást, így a légterek lezárása továbbra is az egyetlen hatékony kockázat csökkentő intézkedés. A növekvő űraktivitás és a kereskedelmi légiközlekedés sűrűsödése miatt azonban a jövőben ez az eljárás mind gyakrabban lesz szükséges. A tanulmány szerint a megoldás az lenne, ha a nemzetközi űripari szereplők kötelezően alkalmaznának irányított, óceán fölötti visszatérési protokollokat, és az űrtevékenység biztonsági szabályozása összhangba kerülne a civil légiközlekedés védelmével.
A rakéta indításkor már most is alkalmaznak figyelmeztetési NOTAM eljárást. Ez az induláskor meg jól behatárolható területekre visszahulló rakéta a fokozatok esetén eddig jól működik.
A Long March 2D stage falling to Earth in Guinan county, Qinghai, following the launch of Shiyan-31 from Jiuquan on Oct. 13. H/T @Byron_Wan Video: https://t.co/36QcBgd3Ue https://t.co/Y8Ei3Gou2f pic.twitter.com/RlSrdfzWIj
— Andrew Jones (@AJ_FI) October 21, 2025
Az ezekből az indításokból visszatérő rakéta fokozatok Kínában földrajzilag gyakran lakott területet is érintenek, ahogy erről már egy korábbi bejegyzésben beszámoltam.. Kínában 2 millió embernek okozhat szó szerint fejtörést egy-egy rakéta indítás
Bővebben a tanulmányról: https://www.nature.com/articles/s41598-024-84001-2
Bár az eset valószínűleg nem űrszemét, hanem egy könnyű ballon okozta sérülés volt, rávilágít arra, hogy a jövőben már nemcsak madarak és jégeső fenyegetik a repülést, hanem az ember által gyártott, egyre népesebb „légköri ökoszisztéma” is: az űrszemétként visszatérő rakétafokozatok, műholdak, szenzorok, és bizony akár meteorológiai ballonok is.
További műholdas és űrkutatáshoz kapcsolódó tartalmakért keresd a https://rocket-science.blog.hu/