2025 Novembere különösen jelentős hónap lehet a magyar űripar számára. A SpaceX által indított Transporter–15 küldetés várhatóan a valaha volt legnagyobb számú magyar vonatkozású rideshare missziók egyike lesz, hiszen három magyar progran keretében 4 műhold is helyet kaphat a fedélzetén. A küldetésben részt vesz a C3S Kft. által fejlesztett WISDOM műholdpáros, a MAUVE ultraibolya tartományú űrtávcső, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) saját hallgatói által fejlesztett HUNITY műhold.

Oroszország új műholdja stratégiai figyelmeztetés lehet a világ számára. Június 18-án egy Angara-A5 rakétával indították útjára a Kosmos 2589 jelzésű katonai műholdat, amely szokatlan pályája, ismeretlen képességei és titkosított küldetése miatt azonnal felkeltette a nyugati űrfigyelők  figyelmét. Az eszköz minden jel szerint nem csupán megfigyelésre vagy kommunikációra készült – hanem egy új generációs, potenciálisan offenzív hordozó platformként is értelmezhető. A kilövés és az azt követő manőverek világossá tették: Moszkva nem csupán követi, hanem formálni is akarja a világűr katonai arculatát.

 A legutóbbi megfigyelések alapján Kína Shijian-25 (SJ-25) GEO (geoszinkron) műholdjával, aktív manőverezési, illetve megközelítési tevékenységet végez, egyedülálló módon pedig elsőként autonóm üzemanyag utántöltést hajthat végre, ami nemzetközi figyelmet is kapott.

A Shijian sorozatú műholdak már jó ideje a kínai űrtechnológiai innováció laboratóriumaként szolgálnak. Kína minden egyes új „Shijian” műholddal új technológia tesztelését, demonstációját végzi , ami civil alkalmazás mellett katonai jelentőséggel is bír, ebből kifolyólag ezen műholdak valódi képessége, és küldetésükről keveset tudunk.

Kapu Tibor és az Axiom-4 küldetést a NASA egyenlőre határozatlan időre elhalasztotta.  A közlemény szerint a Zvezda modulban tapasztalt "új" nyomás változás további vizsgalatokat igényel.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének oktatói, kutatói és hallgatói már a következő 3PQ méretű űreszközön dolgoznak. A HUNITY (NMHH-1) várhatóan 2025. negyedik negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli pályára.

2025. január 27-én Donald Trump amerikai elnök utasítást adott ki, amelyben az Egyesült Államokat védő rakétavédelmi pajzs létrehozását, egy fajta vaskupola építését szorgalmazza "Iron Dome for America", ami védelmet nyújtana a ballisztikus, hiperszonikus, a fejlett cirkáló rakétákkal és más, következő generációs légi támadásokkal szemben. Ennek egy további eleme kifejezetten űr telepítesű észlelő és elfogó rendszer lenne, utóbbiak némelyike „ nem kinetikus” amivel valószínűleg az irányított energiájú fegyverekre (DEW) utalhatott.

Szinte kifogyhatatlan a Szovjet kori űrkutatáshoz kapcsán megjelent propaganda poszterek száma. Nem véletlenül született sok alkotás, hisz a Szovjet propaganda előszeretettel használta fel az űrkutatás eredményeit, különösen a hidegháború idején. A sikereket úgy állították be, mint a kommunista ideológia győzelmét a kapitalizmus felett. Az űrkutatásban elért eredményekkel azt sugallták, hogy a szocialista rendszer képes gyorsabb fejlődést elérni.

Azt tapasztalom, ha műholdas megfigyelés kerül szóba, nem meglepő módon az átlag embernek nincs sok fogalma arról mi fán is terem. Jó eséllyel láthatta mondjuk az 1998-as "A Közellenség" című filmet Will Smith főszereplésével, amiben több alkalommal a kormányzati szervek használnak műholdas követést, amihez elég csak a koordinátáit megadni a kezelőnek, és már érkezik is a videó felvétel. Talán nem rontom el nagyon, az egyébként nem rossz film élvezetét, ha elárulom - az abban bemutatott műholdas technológia igencsak sci-fi jellegű. Persze a bemutatott eszközök alapvetően léteznek, de nem pont így, nem pont ebben a formában és nem hogy 25 éve, hanem így még ma sem.

A hidegháborús űrverseny kapcsán eszünkbe juthatnak az első műholdak,az emberes űrrepülés kezdete, az ahhoz kapcsolódó rekordok, a Holdra lépés, és ami ezeket lehetővé tette, az egyre nagyobb és erősebb hordozó raketák fejlesztése. Az űrkutatás hősies pillanatai kapcsán könnyű elfeledkezni azonban, hogy bár önmagukban ezek békés küldetések voltak, a fő hajtóerőt nem pusztán egy nemes, az emberiséget szolgáló cél jelentette, hanem jól felvázolt az ellenség elpusztítását célzó katonai szemben állás. Elég csak arra gondolni, hogy a komolyabb raketákat kifejezetten atom töltet célba juttatására tervezték. Szovjet és Amerikai oldalon az első orbitális képességű rakéták mindössze némileg átalakított Interkontinentális Ballisztikus raketák voltak. A katonaság ugyanígy motorja volt a műholdas képesség fejlesztésének, legyen szó kommunikációról, vagy Föld megfigyelésről egyaránt olyan képesség amire hatalmas igény napjainkban is.. A a műholdak megjelenésével együtt megszületett az igény a saját, de különösen az ellenséges objektumok - kémműholdak nyomkövetésére is.

A Minotaur-I alapját a hidegháborús időszak alatt kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) jelentették. Az 1991-es START I és a későbbi nemzetközi megállapodások keretében az USA és Oroszország megállapodott a nukleáris fegyverek és a hozzájuk kapcsolódó technológia, például az ICBM-ek csökkentésében. Ez az új helyzet megnyitotta az utat a békés célú felhasználás előtt, mivel a leszerelt rakéták még bőven működőképesek voltak.