Az indításának 31. évfordulójához közeledő Hubble űrtávcső legutóbbi hardver promlémái az első jelei, a obszervatórium elöregedésének.

A Hubble szoftverhiba miatt március 7-én biztonsági üzemmódba kapcsolt, és a földi csapatnak hat napjába telt helyreállítani az obszervatórium teljes működését. De a távcső javítására irányuló erőfeszítések két másik problémát tártak fel.

A Hubble űrtávcső, a Columbia űrsiklóról nézve 2002. Fotó: NASA

Az egyik hiba a távcső elején lévő nyílás ajtaját érintette, amelynek le kellett záródnia, amikor a Hubble biztonságos módba lépett, hogy a napfény ne károsítsa az érzékeny belső optikát. Ezután a mérnökök túl-feszültséget fedeztek fel a Hubble leggyakrabban használt tudományos műszerén, a Wide Field Camera 3-on.

Paul Hertz, a NASA asztrofizikai részlegének vezetője március 15-én azt mondta, hogy mindkét kérdés valószínűleg a Hubble hardverének elöregedésével kapcsolatos.

A biztonságos módot március 7-én kiváltó szoftverhiba az űrhajó fő számítógépéről származott. A földi csapatok az év elején új szoftvert töltöttek fel a számítógépre, hogy ellensúlyozzák a Hubble egyik giroszkópjának ingadozásait, amelyek mérik az űrhajó mozgásának irányát és sebességét, amikor az távoli galaxisok, csillagok és bolygók felé néz. 

Hertz szerint az új szoftvert úgy tervezték, hogy a Hubble hatékonyabban tudjon fordulni egyik célponttól a másikig, amikor a Föld felett 550 kilométerre kering. A szoftvernek a Hubble három működő giroszkópjának egyikében a rezgés problémáját is csökkentenie kellett.

A Hubble hat giroszkópját még az Atlantis űrrepülőgép űrhajósai cserélték a 2009-es misszióján. Ebből mára három giroszkóp müködik még. 

A mérnökök kidolgozták, hogyan lehetne a távcső néhány megfigyelését egyetlen giroszkóppal folytatni, de ennek komoly korlátai lennének a csillagászati ​​megfigyelésekben. 

A földi csapatok március 11-én visszaállították a Hubble tudományos műveleteit, miután eltávolították a gyanús szoftverkódot a számítógépről.

A távcső tetején lévő nyílás ajtaja nem záródott be automatikusan, amikor a Hubble csökkentett, biztonsági módba váltott.

"Kiderült, hogy az elsődleges motor is meghibásodott - alighanem életkori dolog" - mondta Hertz. "Tehát átállítottuk az ajtót a redundáns motorra, amiről megerősítést nyertünk, hogy működik."

Hertz szerint a motorok a Hubble 1980-as eredeti alkatrészei, és soha nem szervizelték őket az öt űrsiklós karbantartási és korszerűsítési küldetései során.

A földi csapatok csak akkor fedezhették fel az ajtó-motor meghibásodását, amikor a rekesz ajtaja becsukódott. Utoljára 2009-ben, az utolsó transzfer repülés előtt és után nyílt és csukódott be.

"A motor elromlása nem szakítja meg a működést, és ha a redundáns motor nyitott ajtóval romlana el, még akkor is jók vagyunk" - mondta Hertz. - Ez az előnyben részesített hibamód.

 A Hubble leggyakrabban használt Wide Field Camera 3 újbóli aktiválására tett erőfeszítések során a mérnökök túl alacsony feszültséget mértek a műszer belsejében.

Hertz szerint a leolvasott érték kissé az előre beállított alacsony feszültséghatár alatt van, ami miatt ideiglenesen leállítják a kamera újraaktiválását, miközben a Hubble egyéb tudományos eszközeivel folytatják a tudományos megfigyeléseket.

A giroszkóphoz és az ajtómotorhoz hasonlóan Hertz szerint a Wide Field Camera 3 belsejében lévő feszültség kérdése szintén összefügg a hatdver életkorával. Az űrhajósok a kamerát a 2009-es transzfer szerviz misszió során telepítették.

"Az egyik feszültség kissé lefelé tér ki, ezért csökkentettük ezt a feszültséghatárt az öregedő műszer befogadásához" - mondta Hertz.

A mérnökök március 13-án helyreállították a kamerát, így a Hubble ismét teljes működésbe állhatott.

A híres Hubble űrtávcsövet a NASA fejlesztette ki az Európai Űrügynökség közreműködésével. Az űrsiklók nyugdíjazásával a NASA a következő években a Hubble üzemeltetésének végére készül.

A következő fejlett űrmegfigyelő műholdat - a James Webb űrtávcsövet - októberben indítják.

Tavaly a Hubble indulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett virtuális ünnepségek alkalmával a misszióvezetők azt mondták, hogy várhatóan még legalább öt évig tartó csillagászati ​​megfigyeléseket végezhető a hosszú életű csillagvizsgálóval.

Forrás: https://spaceflightnow.com