Miért vittek magukkal dollár bankjegyeket a NASA űrhajósai?

Ma már tilos pénzt vinni az űrbe de a 60-as években még más volt a helyzet.

Nem sokkal Alan Shepard 1961. május 5-i űrrepülése előtt, komoly vita alakult ki a NASA és az Egyesült Államok Nemzeti Repüléstechnikai Szövetségének (NAA) tisztviselői között. A kiindulási okot Jurij Gagarin április 12. első űrrepülése generálta azzal, hogy miként kellene igazolni a történelmi eseményt.

A Szovjetunió erőteljesen kérte Gagarin repülésének hivatalos elismerést a párizsi Fédération Aéronautique Internationale-től, amely 1905 óta, a nemzeti szervezetekkel együttműködve validálta, a globális repülési rekordokat. A FAI szigorú szabályokkal rendelkezett a világrekordok igazolásáról.

A Szovjeletek Gagarin repülésének sok részletét még mindig nem hozták nyilvánosságra" - írta W.B.  Ragsdale az Associated Press-nek a Vostok 1 küldetés után. "Az orosz tisztviselők még nem készítették el a FAI által megkövetelt dokumentumok egyikét sem." Az egyesület augusztus 12-ig adott határidőt a szovjeteknek a megfelelő bizonyítékok benyújtására, amit végül meg is tettek. De Shepard repülése idején még nem történt meg a hivatalos elismerés, és a NASA illetékesei nem akarták megkockáztatni a hasonló PR blamát.

 A FAI kódexe szerint, egy NAA-tisztviselőnek tanúbizonyságot kell tennie miután ellenőrizte, hogy az a személy, aki a Miamiban a Canaveral-fokon a Mercury kapszulába lépett, ugyanaz volt, aki kilépett abból az Atlanti-óceánon. A problémát az okozta, hogy a csak 15 perces repülésnél nem lenne elég idő ahhoz, hogy az NAA tisztviselője eljusson az indító helyről a landolás helyszínére.

Alan Shepard Mercury repülése

 Az NAA és a NASA tisztviselői végül egy egyszerű, de elegáns megoldást találtak ki. Ahogy Frank Macomber a Copley News Service-nek 1971-es, „Asztronauták és a Rekordok könyve” című cikkben részletezte, Shepard egy dollár bankjegyet vitt a Freedom 7 fedélzetén, amelyet az NAA helyszínen lévő illetékese adott neki. Később, az Atlanti-óceáni landolás után Shepard átadta a bankjegyet az ottani illetékesnek, és a sorozatszámot rádión keresztül továbbítva, összehasonlították az NAA megfigyelője által rögzített számmal, az egyezést pedig elfogadják hivatalos igazolásként.

Az NAA tanusítványa Shepard repüléséről, és aláírásával, valamint a dollár bankjeggyel.

 A FAI jóváhagyta az eljárást, ami az Egyesült Államok első űrrepülésein megszokott gyakorlattá vált. Ezt az eljárást követték minden amerikai űrmisszió során - a Mercury, a Gemini és az Apolló során is. A dollár sorozatszáma teljesítette a FAI sport kódexének azonosítási követelményét, annak ellenére, hogy a modern távmérő berendezések és a globális telekommunikáció ma már gyakorlatilag kiváltja az űrhajós személyazonosságával kapcsolatos kétségeket."

 

 A Mercury-Redstone 3 utáni hosszabb időtartamú küldetések során az NAA-tisztviselőt már eljuttatták a landolási helyre, ahol hivatalos tanúsítási ceremóniára is sor került. Gyakran a tisztviselő külön bankjegyeket adott az űrhajósoknak, hogy azokat a fedélzeti ünnepségen, a sajtó előtt az űrhajósok dedikálják egy NAA-tisztviselő előtt.

 Space Dollars

 Esetenként, ezek a tisztviselők maguk is kisebb hírességekké váltak. 1965 augusztusában a Gemini 5 tanúsítási ceremóniájáról a USS Lake Champlain fedélzetén készült fotók nagy figyelmet kaptak a médiában. A fotók felirata szerint, „nemzetközi játékvezetőnek” titulálták a tisztviselőt, és meghívták, a népszerű "Az igazat mond" televíziós kvízműsorban.

 Összességében a FAI 217 egyéni űrrepülési rekordot tanúsított az 1961-es Gagarin repülés óta, számos kategóriában, beleértve a távolságot, a sebességet, az űrbe emelt teljes tömeget és a repülés időtartamát. A NASA az Apollo 17 repülése után véget vetett a dollár bankjegyek gyakorlatának, részben egy kisebb botrány miatt, amelyet az Apollo 15 űrhajósai okoztak.

 A mai napig a NASA űrhajósai számára tilos bármilyen pénznemet az űrbe vinni.

 Az űrrepült dollároknak külön-külön jelentős történelmi emlékek és értékük van, a legtöbb ma már múzeumok gyűjteményét képezi.

 

Forrás: NASA, Wikipedia, Airspacemag.com