Nem ez az első alkalom, hogy az Oroszok a Nemzetközi Űrállomás eggyüttműködéséből való kilépéssel politizálnak, de érdemes ezúttal komolyan venni őket. Persze nem lenne Oroszország, ha nem érkeznének ellentmondásos nyilatkozatok a dologgal kapcsolatban. Egyenlőre úgy tűnik Putyin még nem kötelezte el magát egyik irányba sem, de az előkészületek már láthatóan elindultak.

Többen is megszólaltak orosz részről pár napja meglebegtetett kilépéssel kapcsolatban, és úgy tűnik nincs teljes egyetértés Oroszország a Nemzetközi Űrállomásban való szerepvállalása felől. Jurij Boriszov az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettesének a Oroszország-1 tévécsatorna adásában elhangzott álláspontja szerint;

Az ISS-en kialakuló helyzet a jövőben súlyos, akár katasztrofális következményekkel is járhat. Nem veszélyeztethetjük az űrhajósok életét. A jelenlegi helyzetben a szerkezet, és a fémek elöregedése, visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Ezt nem engedhetjük meg.

 Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes Fotó: tass.com

 Nyilvánvalóan az orosz félnek is kiemelten fontos a biztonság, és bizonyára kínos a sorozatos hibák megjelenése, de azzal, hogy pont az új szankciók bevezetése után lett ez ennyire kritikus, miközben másról sem szóltak az elmúlt hónapok a Zvezda szivárgása kapcsán, hogy a meghibásodások ellenére bőven üzemeltethető tovább akár 2030ig, és ezt az RKK Energia vezető mérnökei is lenyilatkozták, jól érzékelteti, hogy ez sokkal inkább politikai döntés lesz.

 Maguk az RKK Energia technikusai (akik a modult építették, és üzemeltetik) állapították meg, hogy a keletkezett repedések nem az anyagfáradás miatt jelentkeztek.

 A Zvezda modul javításáról készített átfogó riportot a hónap elején Alekszandr Milkus, az orosz Komsomolskaya Pravda újságírója. 

 Ezenkívül Boriszov elmondta még, hogy az Orosz Föderáció leendő nemzeti űrállomását a Holdhoz irányuló küldetések kiinduló pontjaként is használhatják majd. Az új állomás az ISS-nél magasabb pályán keringene, ami lehetővé tenné, hogy a lehető legnagyobb mértékben átlássuk az orosz területeket, különösen a sarkvidéki régiót.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Orosz Föderáció egyedül építi-e majd meg az új állomás Boriszov válasza:

Oroszország képes önállóan megépíteni egy ilyen állomást. Nyitottak vagyunk partneri kapcsolatokra, ha ilyen megkeresés érkezne, de magunk fogjuk felépíteni. 

Az Orosz TV-ben leadott, az új állomás építéséről szoló riport. 

Az ISS projektben résztvevő országok megállapodása szerint az állomást 2024-ig tervezik használni, de tárgyalások folynak az esetleges működésének 2028-30-ig történő meghosszabbításáról. 

 Jurij Gidzenko, Oroszország hőse, a PJSC RKK Energia Űrhajók Repülési és Üzemeltetési Központjának vezető helyettese az Oroszország-24 tévé-csatornának adott interjújában azt mondta, hogy "a felsőbb szinteken döntés született az együttműködés folytatásról 2028-ig." 

 A maga részéről Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz főigazgatója elmondta, hogy az állami vállalat figyelemmel kíséri az ISS orosz szegmensének állapotát, és az egyes modulok élettartamának túllépése ellenére is túl korai tartaná leszerelni.

Dimitrij Rogozin Fotó:Anton Kardashov / Moszkva Hírügynökség

 Twitter kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az új Nauka tudományos modul szerves része lesz a Nemzetközi Űrállomásnak. Az új állomás kapcsán pedig megjegyezte, hogy annak pályáját már meghatározták, a terveket pedig hamarosan bejelentik. 

Késöbb a Twitter oldalán első ízben osztott meg felvételeket a már épülő új modulról. 

  Nem az ISS 2025-ös evakuálásáról van szó, hanem arról a lehetőségről, hogy fokozatosan kivonulunk ebből a projektből, és egy új nemzeti orbitális állomás létrehozásáról" - írta Rogozin a Facebook- oldalán a felháborodott kommentelők válaszára.

 Az orosz választópolgár egyébként meglepően egységes véleménnyel van az űrkutatásról, és Oroszország szerepvállalásáról. 

 A nemrég publikált VTsIOM-Sputnik által készített közvélemény-kutatás szerint, a megkérdezettek elsöprő többsége (91%) úgy véli, hogy Oroszországnak továbbra is részt kell vennie az űrkutatásban, a tudomány és a csúcs-technológia fejlesztése, valamint az ország védelmi képességeinek fenntartása érdekében. A válasz adók 75% -a szerint, Oroszországnak nem szabad csökkentenie űrprogramjainak költségvetését.

 Novemberben megjelent a Scientific Russia portálon Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szegmens repülési igazgatójának, és az RKK Energia repülési üzemeltetésével, foglalkozó vezető tervező helyettesének, a RAS Űrtanács ülésén elhangzott beszéde, amiben bemutatta a már fejlesztés alatt álló új orosz orbitális űrállomást. Az elképzelések szerint legalább öt modulból állna a többfunkciós állomás ami alkalmas lenne űrhajók összeszereléséhez, indításához, fogadásához és szervizeléséhez, valamint egy kereskedelmi forgalomban négy turista elhelyezésére is.

Vlagyimir Szolovjov ISS repülési irányító Fotó: РОССИЯ 24

 Szolovjev az ISS kapcsán megjegyezte, hogy már számos olyan pontja van az orosz szegmensnek, amelyekben a keletkezett károk súlyosak és véleménye szerint sokukat nem lehet javítani vagy pótolni. Szolovjev figyelmeztetett, hogy 2025 után, számos elem lavinaszerű meghibásodása várható. 

 Később Szolovjev a TASS-nak már úgy nyilatkozott, hogy a RAS Űrtanácsának ülésén előadott jelentése csak tájékoztató jellegű, és nem az ISS további fejlesztésére tett javaslat. Hangsúlyozta, hogy nincs szó az állomás működésének 2025 utáni megszüntetéséről, vagy a többi projekt résztvevőjével fennálló partnerség megszüntetéséről sem.

 Az új Oroszországra kivetett amerikai szankciók hatására úgy tűnik, az űr a nemrégiben meghosszabbított űrkutatási együttműködési szerződés ellenére is politikai csatározások áldozatává válik, és ennek egyik hadszíntere lesz a Nemzetközi Űrállomás. 

 Azonban az is látható, hogy nincs egységes Orosz álláspont, és egyenlőre Putyin sem kötelezte el magát egyik irányba sem. Az új állomás koncepciója, és fejlesztése elindult ugyan, de jelentős források nincsenek elkülönítve a projekte. 

 Oroszország az ISS-ből való kilépésével kétség kívül még jobban elszigetelné magát a nyugati világtól, és kérdéses a közvélemény reakciója is.

Forrás: tass.ru, ria.ru