Okno műhold követő komplexum
A hidegháborús űrverseny kapcsán eszünkbe juthatnak az első műholdak,az emberes űrrepülés kezdete, az ahhoz kapcsolódó rekordok, a Holdra lépés, és ami ezeket lehetővé tette, az egyre nagyobb és erősebb hordozó raketák fejlesztése. Az űrkutatás hősies pillanatai kapcsán könnyű elfeledkezni azonban, hogy bár önmagukban ezek békés küldetések voltak, a fő hajtóerőt nem pusztán egy nemes, az emberiséget szolgáló cél jelentette, hanem jól felvázolt az ellenség elpusztítását célzó katonai szemben állás. Elég csak arra gondolni, hogy a komolyabb raketákat kifejezetten atom töltet célba juttatására tervezték. Szovjet és Amerikai oldalon az első orbitális képességű rakéták mindössze némileg átalakított Interkontinentális Ballisztikus raketák voltak. A katonaság ugyanígy motorja volt a műholdas képesség fejlesztésének, legyen szó kommunikációról, vagy Föld megfigyelésről egyaránt olyan képesség amire hatalmas igény napjainkban is.. A a műholdak megjelenésével együtt megszületett az igény a saját, de különösen az ellenséges objektumok - kémműholdak nyomkövetésére is.
Az amerikai Skunk Works -nél dolgozó (F117 és SR71 Blackbird fejkesztéset végezte) Ben Rich mérnök, később igazgató a „Skunk Works: A Personal Memoir of My Years at Lockheed” című könyv egyik részletében említi, hogy úgy védekeztek a Szovjet kém műholdak kiváncsi tekintete elől, hogy pontosan tudták, mikor haladnak el felettük, így akkorra minden féltett technikát betolták a hangárba.
"We knew exactly when the Soviet satellites were passing overhead, and we would hustle the airplanes back into the hangar during those times so they wouldn’t be photographed. It became almost routine to scramble like this and hide our top-secret planes from Soviet eyes."
Ez a Földi telepítesű radar illetve optikai megfigyelő állomások szolgáltatta adatik alapján volt lehetséges.
Napjainkban ilyen megfigyelő állomások egész hálózata végzi a fejünk felett keringő objektumok megfigyelését.
Az egyik ilyen aktív Oroszi létesítmény az "Okno" (Окно, magyar jelentése: Ablak) optikai-elektronikai komplexum.
Az Okno komplexum a Pamír-hegységben, 2216 m-es tengerszint feletti magasságon található, a Tádzsik Köztársaság területén. Az orosz Kozmikustérség-ellenőrző Rendszer (SZKKP) része, az Orosz Fegyveres Erők Lég- és Űrvédelmi Erői üzemeltetik. Az egység száma: 52168
A rendszer fejlesztése az 1960-as évek végén kezdődött. 1971 végére a Okno komplexumba szánt optikai rendszerek prototípusait az örményországi Byurukan obszervatóriumban tesztelték. Az tervezési munkák 1976-ban fejeződtek be. A rendszer építése Nurek (Tádzsikisztán) város közelében 1980-ban kezdődött. Az objektumot kiszolgáló katonai egység laktanyáját a Vahs folyó mellett építették fel 1980. július 24-én.
Az állomás helyét a légkör tulajdonságainak - az optikai átlátszóság és stabilitás, valamint a tiszta, felhő mentes éjszakai órák számának figyelembevételével választották ki, ami évente körülbelül 1500 órát tesz ki. A komplexumot az S. A. Zverevről elnevezett krasznogorszki üzem fejlesztette ki.
1992 közepére befejeződött az elektronikus rendszerek és az optikai érzékelők alkatrészeinek telepítése. A tádzsikisztáni polgárháború megszakította ezt a munkát, de azt 1994-ben folytatták. A rendszer 1999 végén átment a működési teszteken, és 2002 júliusában helyezték szolgálatba.
A komplexum eleinte az orosz és a tádzsik kormány külön megállapodás alapján működött, amit 1994. január 28-án írták alá. Ebben a szerződésben még 49 évre szóló szimbolikus 0,30 dolláros éves bérleti díj szerepelt. Cserébe Oroszország elengedte Tádzsikisztán 242 millió dolláros adósságát.
A tádzsikisztáni Okno központot a szakértők Oroszország legértékesebb katonai objektumának tartják a köztársaság területén, így érthetően jelentős a katonai-politikai szerepe Moszkva és Dusanbe kapcsolatában. Bár az Oknót 2002 óta használják, a rendszer tulajdonjogának kérdése csak 2004-ben dőlt el, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Tádzsikisztánban járt. 2005-ben véglegesítették a jogi részleteket, és az Okno hub tulajdonjogát amit az Orosz Föderációra ruháztak át.
A rendszer fő eleme a tíz teleszkóp, amelyeket nagy összecsukható kupolák takarnak. A teleszkópok két csoportra vannak osztva. Mindkét csoportnak saját irányítóközpontja van. Egy kisebb tizenegyedik kupola is megfigyelhető, de annak szerepét nem ismert. Valószínűleg mérőberendezést takarhat, amellyel a légköri viszonyokat értékelik a rendszer aktiválása előtt.
Négy Okno komplexum építését tervezték a Szovjetunió különböző pontjain tovabba olyan barátságos országokban, mint például Kuba. A gyakorlatban csak egy épül fel az eredeti tervek szerint. Az Ukrajnában és Oroszország keleti részén is tervezett kiegészítő Okno-S komplexumokból végül a munka csak a keleti Primorsky területen fekvő "Okno-S" építése kezdődött el.
Az Okno-S komplexumot 30 000 és 40 000 kilométer közötti tartomanyban történő megfigyelésre tervezték, amely így a szélesebb területen elhelyezkedő geostacionárius műholdak észlelésére és megfigyelésére teszi alkalmassá. Az Okno-S komplexum munkálatai az 1980-as évek elején kezdődtek.
Krona radar komplexum az alacsony pályás műholdak megfigyelését valamint azok típus szerinti kategorizálását célozza.
Az Okno rendszer több különböző automatizált teleszkópból áll. Ezek működése a passzív megfigyelésen alapul, vagyis az objektumokról tükröződő (visszavert) fényt érzékeli. Amíg egy részük pásztázó felderítést végez, addig egy másik képes a kiválasztott objektum nyomkövető megfigyelésére, a pálya adatainak meghatározására, ami alapján elvégezhető annak katalógizálása.
Az obszervatórium jellegzetes megjelenését a méhsejt elrendezésű panelekből álló, szétnyiló alumínium kupola adja.
A kupola alatt lévő dupla távcső, a képen még zárt optikával
Nyitott optikával
Az optika nyitása;
Orosz műhold követő komplexum optika nyitása;
— Rocket Science (@RS_blog_hu) January 21, 2025
Bővebben az Okno állomásrol;https://t.co/MPpJ7I4sdo#Okno #satellite #survelliance #Orosz pic.twitter.com/z4s0nQgHB0
Az optikát elektromos motor mozgatja, a szerkezet pedig egy vékony olaj rétegen fordul el a kisebb, rezgés nélküli gördülés érdekében.
A rendszer képes viszonylag kis méretű objektumokat is érzékelni, beleértve a néhány centiméteres törmelékdarabokat is, amelyek veszélyt jelenthetnek a működő műholdakra vagy a Nemzetközi Űrállomásra. A detektált objektumok mozgását valós időben rögzíti, és határozza meg azok pontos pálya adatait.
Az Okno különösen hatékony napnyugta után, illetve napfelkelte előtt, mivel ilyenkor az objektumok jól megvilágított ak, de az égbolt már sötétebb, ami megkönnyíti a megfigyelést.
Ami a belső kialakítást illeti sajnos nem találni 2011-nél frissebb felvételeket. Nyilván azóta több felújításon is átesett az állomás, ezt érdemes figyelembe venni, az alábbi képek láttán.
Ezen a monitor képen egy amerikai DSP műhold látható, ami a Rakéta indításokat jelző rendszer része.
Egy másik monitor kép. Konkrétumok nem, csupán néhány pálya elem latható.
A műholdak észlelése és követése kiemelkedő szerepet játszott a hidegháborúban. A bejegyzés elején említett visszaemlékezés arról, hogyan játszottak ki az ellenséges műholdakat, ma már az egyre számosabb műholdas konstellációkkal gyakorlatilag megoldhatatlan. Az különböző megfigyelő műholdak száma körülbelül ezres nagyságú. Ezzel együtt legalább annyira fontos azok azonosítása és követése, hiszen a számossággal az esély az ütközésre is megnövekedett. Több ilyen esetet is ismerünk a közelmúltból, amikor űr törmelék vagy már üzemen kívüli műhold okozott problémát.
Orosz nyelvű TV adás az állomásról;
Az állomás címerében, és az ott szolgálatot teljesítő katonáknak adott kitüntetésen is szerepel a denevér ami az éjszakai felderítés miatt lehet a címer állat, bár ugye a denevér hang után echolokációval tájékozódnak.
+1 Fun fact;
Ez a komplexum szerepel mint "Bright Star" Tom Clancy- "The Cardinal of the Kremlin" kötetében.
Remélem tetszett a bemutató. Ha igény mutatkozik rá, a jövőben a hasonló Földi telepítesű műholdas megfigyelő állomásokkal is foglalkozom majd.
Források;
http://geimint.blogspot.com/2008/06/soviet-russian-space-surveillance.html?m=1
http://www.fas.org/spp/military/program/track/okno.pdf
https://eng.mil.ru/en/multimedia/photo/gallery.htm?id=100937@cmsPhotoGallery
https://www.globalsecurity.org/space/world/russia/okno.htm
https://panzicov.livejournal.com/46482.html
https://spbvedomosti.ru/news/obshchestvo/mrak_rasseivaetsya_/
