Július 21-én, egy Proton-M rakéta fedélzetén indult a Bajkonur kozmodromból 11 év után az első orosz ISS-modul. Ez a pillanat jelentős mérföldkő a Roszkoszmosz számára, amely eredetileg a modult 2007-re tervezte elkészíteni. A felmerült problémák azonban könnyen igen kellemetlen helyzetbe hozhatja az orosz űrkutatást.

Ugyan a Proton-M rakéta indítása sikeres volt, és a modul az előzetesen kijelölt, ideiglenes 196x360km-es ellipszis pályára állt. (Az ISS 400-410 km kering)

Ekkor szembesült az irányítás az első problémával. Ugyanis a pálya megemeléséhez használni tervezett fő hajtómű, vélhetőleg az üzemanyag rendszer meghibásodása miatt nem működik.
A Nauka orbitális adatok 30 stabil, még biztonságos keringést feltételeztek ekkor. Hivatalosan orosz részről kevés információ látott napvilágot, de a földi megfigyelések nyomán látni lehetett, hogy a Nauka orbitális pálya adatai péntekre virradóan némileg javultak.

A Roszkoszmosz ekkor kiadott közleménye szerint sikeres pályakorrekciót hajtottak végre. motorok második bekapcsolása 250,04 másodpercig tartott. Az impulzus 14,59 m / s volt, aminek nyomán a Nauka
Orbitális periódusa: 90,17 perc;
Pálya dőlésszöge: 51,64 fok;
Minimális pályamagasság: 230,43 km;
Maximális pályamagasság: 364,86 km.

Pálya-adatok grafikusan ábrázolva. Piros színnel a Proton rakéta végfokazata, amint egyre jobban veszít a magasságából.

Ezzel a korrekcióval elhárult a közvetlen veszély, de az is kiderült, hogy a főhajtómű továbbra sem működik, mert az impulzus adatai arra következtetnek, hogy azt a manőverező DPS fúvókákkal hajtották végre.
A modulnak egy zárt üzemanyag rendszere van amit még az 1990-es években olyan berendezéseken készítették, egy olyan gyárban, amelyet már leromboltak olyan technológiával, amely ma már csak rajzként maradt meg.

Ennek nyomán már több probléma is volt az üzemanyag rendszerrel amikor fém-forgácsot találtak benne 2017-ben.

A modul, újratölthető 400 literes tartályokkal rendelkezik, amelyek a szerkezet külső felületére vannak felszerelve. Ezekben a tartályokban van az aszimmetrikus dimetil-hidrazint üzemanyag és dinitrogén-tetroxid oxidálószer. Az üzemanyag rendszer egyaránt táplálja a két fő hajtóművet és a manőverező fúvókákat. Ezek működtetésével sikerült a legrosszabb forgatókönyvet elkerülni, de ezek sokkal kevésbé (kb -15%) hatékonyak mint a fő hajtóművek.

Előreláthatóan ezekkel a fúvókákkal manőverezve fogják a legmagasabb pályára állítani a modult több lépcsőben. A rendelkezésre álló üzemanyag elméletileg elégséges lehet akár az ISS pályához is, de kérdéses, hogy a tartós és hosszú ideig tartó használatot hogy bírják majd a manőverező fúvókák.
Időközben pedig már a KURS automatikus dokkoló rendszer hibájáról is érkeztek meg nem erősített hírek.

Az Orosz űr-tudományos program a következő években nagyjából a Naukára épült volna, az elvesztése hatalmas csapás lenne számukra. Ráadásul a kanyarban sincs semmi hasonló szintű megoldás, amivel adott esetben (legalább technikailag) pótolni lehetne...

Több találgatás is napvilágot látott, hogyan lehetne a modult megmenteni, az egyik legegyszerűbb megoldás egy progressz űrhajó dokkolását lenne, de jelenleg nincs indításra előkészítette űrhajó. Szóba került az ISS-en jelenleg állomásozó Progress használata is de annak meg valószínűleg nincs kellő üzemanyaga.

Egyenlőre marad a várakozás, a Pirs modul lekapcsolását is elhalasztották.

 A legfrisebb pálya adatok:

NAUKA tudományos modul 

Eredetileg a Nauka az Zarja, az ISS első moduljának biztonsági tartalékjaként készült. Az építése még 1995-ben kezdődött.
A Nauka az ISS orosz szegmensének harmadik legnagyobb modulja, és 70 köbméterrel bővíti az állomás belső térfogatát. Az űrhajósok számára egy új, harmadik alvóhelyet, egy további WC-t, valamint új víz-regeneráló és oxigéntermelő rendszereket tartalmaz amivel a Zvezda eredeti már 22 éves rendszerét bővitené.

A Nauka modul fő feladata tudományos kísérletek biztosítása lesz. A modul nyomás alatt lévő része 21 univerzális munkaállomást (URM) tartalmaz, köztük rezgésbiztos forgó rekeszekkel és egy kémlelő ablakot, amelynek átmérője 42,6 cm a vizuális megfigyelésekhez.

Amíg az orosz-amerikai együttműködés keretében a korábbi modulok finanszírozásába az amerikai fél is beszállt, a Naukát már a Roszkoszmosz önállóan finanszírozta. Részben ezért is a munkálatok rengeteg problémát és csúszás szenvedtek el. Felsorolni is nehéz lenne a több mint két évtizedes építés alatti nehézségeket, de érzékelteti sül a legutóbbi csúszás például akkor szenvedte el a modul amikor már a rakéta csúcsát képező védő burkolatba is berakták majd kiderült, hogy nem szerelték fel rá pár hővédő panelt. De nemcsak, véletlen lemaradt, hanem le se gyártották!

A modul hivatalos elnevezése, az MLM-U „Nauka” (ami „tudományt” jelent) „multifunkcionális laboratóriumi modul, az "U" továbbfejlesztett” jelölés. Ugyanakkor a rengeteg probléma és csúszás miatt a „régóta szenvedő modulként” is hivatkoznak rá.

Idén a modul megkapta az európai fejlesztésű robot karját is.

A német Fokker Space cég által gyártott ERA távvezérelhető manipulátor a Nauka modul standard elektromechanikus karbantartási berendezésének része lesz. Az állomás orosz szegmensének fő robot karjaként segíti majd az állomás külsején a berendezések felszerelését és eltávolítását, valamint az állomás külsejének állapot vizsgálatához is hozzájárul.

Forrás: Roscosmos Twitter

Nasaspaceflight.com

russianspacesweb