A 4iG HUSAT műhold programja

Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennem, hogy Magyarországnak, pontosabban a Magyar Honvédségnek szüksége lenne némi műholdas felderítő képességnek. Erről a HTKA Fórum felületén több izben is hangot adtam. Legyen az Optikai vagy radar műhold, számos területen lehetne alkalmazni. Különösen a Magyar űrhajós pár hetes Nemzetközi Űrállomáson való reptetésére elköltött 100 millió dollár kapcsán merült fel bennem, hogyan lehetne ezt az összeget értelmesebben elkölteni. - Na jó, ezzel nem azt akarom mondani, hogy az teljesen értelmetlen lenne, de meggyőződésem, hogy az ország a költségvetés és a honvédelem jelenlegi állapotában az inkább egy fajta luxus-PR kiadás.

Szóval ezúttal arra próbálok választ keresni, hogy életképes lehet-e egy a 4iG megálmodta Magyar műholdas megfigyelő hálózat?!

Az Index hozta a hírt, hogy a 4iG bemutatta Kelet-Közép-Európa legnagyobb magánkezdeményezésben megvalósuló műhold-programját. A 4iG alatt működő űripari és védelmi vállalat, a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. által megvalósításra kerülő HUSAT Program célkitűzése egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6 optikai - HUEOP + 2 Radar - HUSAR) alacsony Föld körüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, pályára állítani és üzemeltetni. Forrás; https://index.hu/techtud/2024/11/20/4ig-muhold-program-beruhazas/

Nagyszerű hír, de mindenképp szükséges kicsit jobban megismerni a műholdas felderítő szektort ahhoz, hogy a 4iG terveit perspektívába tudjuk helyezni. 

Először is fontos elkülöníteni a Geostacionárius Kommunikációs műholdat és az alacsony pályás felderítő flottát. A HUGEO-t, nem a 4iG űr- és védelmi üzletága, hanem egy nemzetközi rendszerintegrátor készíti majd el. Örvendetes, hogy bevontak külső partnert, bár eddig nem is derült ki, hogy kit is. Egy ilyen műhold nagyságrenddel komolyabb és drágább, azaz itt túl nagy a kockázat, túl drága egy ilyen Hold pályára állítása ahhoz, hogy valami rosszul sülljön el. Ezen felül a Geostacionárius holdat azért is érdemes külön kezelni, mert ott eleve a fix pálya pozíciónk, illetve a már meglévő SpaceCom ügyfél hálózat miatt az nagyon más üzlet mint a Föld megfigyelő rész. Ezen okok miatt a továbbiakban ezzel most nem foglalkozom.

Nos, akkor kezdjük az elején, kell-e egyáltalán Magyarországnak, meg úgy általában mire is jó egy ilyen hálózat?

Meggyőződésem, hogy igen hasznos tud lenni. Legyen szó Optikai vagy Radaros Föld megfigyeléséről az alkalmazási lehetőségek széles spektrumon mozoghatnak. A nyilvánvaló katonai célú felderítésen túlmenően, egy műhold békeidőben is hasznos lehet. Egy SAR műhold adatait használhatja a katasztrófa védelem az árvizeknél, a mezőgazdaság, termés hozam becsléshez, az ipar a külszíni bányáknál, a környezet védelem az erdő írtásoknál, erdő tüzeknél, de akár a Föld hivatal az ingatlan nyilvántartáshoz, térképészethez, ami így hirtelen eszembe jut.

Ezeket az információkat persze ma minden további nélkül piaci szolgáltatóktól is könnyű beszerezni, hisz csak pénz kérdése a dolog. Természetesen egy saját tulajdonú hálózatnak meg van előnye, elsősorban a rendelkezésre állás, ahhoz való hozzáférés, és persze a szolgáltatás értékesíthető, tehát akár lehet jövedelmező befektetés is. Továbbá járulékos haszonként nyilvánul meg, de egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a műhold gyártás magas hozzáadott értékű mérnöki munkahelyeket teremt, és mint olyan magas szintű tudást igényel, egyúttal az abban dolgozókat modern alkalmazott technológia tapasztalattal ruházza fel.

Vagyis, nem csak biztonság politikai, de gazdasági megfontolásból is indokolt a műhold gyártás hazai megteremtése, egy műholdas rendszer létrehozása, de legalábbis a szolgáltatáshoz való hozzáférés.

Egyébként maga a globális műholdas Föld-megfigyelési piac értéke 2022-ben 3,5 milliárd dollár volt, és az előrejelzések szerint 2032-re eléri a 6,4 milliárd dollárt, ami 2023 és 2032 között évi 6,6%-os növekedést vetít előre.

A műholdas alapú Föld-megfigyelési piac mérete jelentősen bővül a műholdas technológia fejlődésének és az szolgáltatás és a kapcsolódó adatelemzés iránti megnövekedett keresletnek köszönhetően. Észak-Amerika, különösen az Egyesült Államok ad otthont néhány vezető űr-ügynökségnek, műhold gyártónak és Föld-megfigyelési szolgáltatónak, ami jelentősen hozzájárul a piac növekedéséhez. Ezenkívül a műholdas technológia, az érzékelő képességek és az adatfeldolgozási módszerek folyamatos fejlődése elősegíti a piac bővülését. piac méretét.

Mire lehet képes egy ilyen hálózat? 

Elöljáróban ismerkedjünk meg a szereplőkkel..

 Alapkőletétel 

Remtech építkezés Martonvásár 

A több mint 400 millió forintos nettó árbevételével az ország egyik legnagyobb űripari cégének számító Remred éppen ezért határozott úgy, hogy Martonvásáron egy 3200 négyzetméteres összterületű összeszerelőcsarnokot építenek fel Remtech néven 2025-ig, amelyben 100-tól 400 kilogrammig terjedő műholdak és az azokhoz szükséges alrendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzik majd.

Ez a műholdas méret kategória egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lehetnének potens eszközök. A Remrednek bár vannak saját fejlesztésű műszerei, a komponensek egy részét biztosan külföldi szereplőktől kell beszerezte. Ilyen lehet a optika, vagy a szenzor, a napelemek, és jó eséllyel a meghajtó rendszer is. Ez minimális korlátot jelenthet, de egyúttal nagyobb biztonságot is.

A tervezett épület modellje

 A tervek szerint 2025 első negyedévére megvalósuló Remtech mintegy 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyet teremt, és helyet kap benne egy olyan, 1500 négyzetméteres laboratóriumi terület is, amelyben az űripari szabványoknak megfelelő rezgés-, sokk-, termo-, vákuum-, anyagtechnológiai-, EMC-, és akusztikus tesztekhez szükséges eszközök is megtalálhatóak lesznek. "Hazánk űripari fejlődése szempontjából elengedhetetlen egy olyan magyar űripari rendszerintegrátor cég létrehozása, mely képes összefogni a nemzeti űrszektort és versenyképes lehet az Európai Űrügynökség meglehetősen zárt piacán.

A cég oldalán található referencia képek a hardverekről.

A Remred portfóliójában eddig olyan "űr"eszközök szerepelnek mint a különböző méretű és tudasú sugárzás mérő műszerek, Comet Camera Digitalis Feldolgozó Modul, Tápegységek, illetve Belső Dosimeter Array Payload Memory Module. Ez önmagában még kevés egy műhold megépítésehez, de valahol el kell kezdeni.

Egy beszélgetésben Kecskés Árisz a vállalat üzletfejlesztési vezetője, többek között beszél a beszállítók, alrendszerek szerződéses partnerek kiválasztásáról, ezzel gyakorlatilag megerősíti, hogy a cég jelentősen támaszkodik külsős alkatrészekre. A beszélgetés fontos eleme Satsearch használata, ami műholdas komponensek gyűjtő platformja. Megtalálhatóak rajta a legkülönbözőbb hardverek, antennák, fúvókák, szenzorok, stb, beszállítói hálózata. Az is említésre kerül, hogy a cég fejleszti a műholdas "busz" platformot.

. Szóval ahogy várható volt, bőven lessz majd a műholdakban külföldi alkatrész, ami nyilván azok  előállítási árát is befolyásolja majd. A műholdas busz fejlesztés is várható volt, erre kerül majd fel az optika, és egyéb payload hardverek..

kiegészítve; 2025.január 23

C3S Kft Vireo és Wren-1 műholdja valamint a készülő csillagászati távcső moddel.

Ez mind nagyon szép, de érdemes megjegyezni, hogy a Remred mégha árbevételt tekintve a legnagyobb űripari vállát is idehaza nem egyedül álló. Itt van például a C3S Kft, akik már több kisműholdat is építettek, amik sikeresen helyt álltak az űr szélsőséges környezetében is. Személy szerint én sajnálom, hogy eddig úgy tűnik nekik nem osztottak lapot.

 50cm GSD felbontású optikai felvételek a SpaceX Starship telepéről. Forrás; Airbus - PleiadesNeo

Ami a képességeket illeti ebben az Optikai kategóriában a csúcsot néhány komolyabb cég 15-30cm mintavétel/pixel GSD felbontása jelenti, de az 50cm -1 méter tartomány már bőven piacképes lehet. Indulásnál 70cm felbontású eszköz már ígéretes kezdet lehet.

A radar műholdas képességet tekintve valamivel rosszabb lehet a felbontás az induláskor, de ott a technológiát nem csak annak fizikai, hanem szoftveres adat feldolgozó algoritmusa is befolyásolja. Bővebben itt a » Műholdas Radar technológiáról.

Az egyik piacvezető SAR technológiát alkalmazó műholdas hálózatot a Finn ICEYE építette ki. Jelenleg 25cm GSD felbontással dolgoznak, és már rövid "videó" felvétel készítésre is képesek.

Tehát csupán technikai oldalról megközelítve, minden további nélkül lehetséges egy piaci minőségű eszköz előállítása, akár első nekifutásra is. A gyakorlatban a teljesen nulláról induló cégek elsőre egy technológiai demonstrátor műholdat építenek amin kipróbálják az eszközöket, és csak azt követően kezdik el a végleges hardver szolgálatba állítását. A Remred esetében én arra számítok, hogy egy univerzális műholdas buszt építenek majd, ami különböző felépítményt hordozhat. Ez egyszerűsíti a gyártást a többféle misszióra tervezett eszközöknél is.

A Föld megfigyelő szolgáltatást döntően a Katonai megrendelés veszi igénybe ahol a felbontáson túlmenően egy további komoly szempont lehet az adott terület "újra-latogatása" vagyis milyen időközönként halad el a terület felett a műhold.

A Föld megfigyelő műholdakat jellemzően poláris - napszinkron pályára állítják, aminek különlegességét az adja, hogy a pálya síkja és a Nap iránya által bezárt szög állandó. Ezért a napszinkron műholdak adott felszíni részlet felett helyi időben mérve mindig azonos időpontban haladnak át, tehát együtt járnak a Nappal. Csak minimális időközönkénti pálya emelésre van szükség amihez egy ion hajtómű is elég.

A fenti képeken a Notre Dame látható 2018, 2019, 2022, 2024-es felvételen. A Maxar készítette képeken a műholdas perspektíva minden esetben ugyanaz. Ez azon túlmenően, hogy jól néz ki azért is fontos mert nagy mennyiségű képek szoftveres algoritmus elemzése során megkönnyíti a változások észlelését.

Ezért ilyen esetben konstellációt képező műholdakat azonos pályára, de eltérő pálya síkra állítják. A 6 optikai HUEOP esetében mondjuk három 60 fokot bezáró napszinkron pályán, síkonkent 2 db műhold akár 15 újra-látogatást is elérhető 6 fix illetve 9 változó betekintési szöggel, vagyis kb. 90 percenkénti hozzáférést, ami egyáltalán nem rossz. Ennél a komolyabb számosabb konstellációk nyilván jobbak. A 2db HUSAR,-nál ez 12óras újralátogatást eredményez naponta kétszer, de ez tud ugye éjszaka is dolgozni az optikaival ellentétben. A korlátozó tényező itt a majd választott SAR radar hullám tartomány lessz majd. Ez határozza majd meg érdemben mire is lesz alkalmas.

 

Nemrég jelent meg egy alapos elemzés amiben rangsorolták a kereskedelmi műholdas cégeket különböző képességeik szerint. Forrás, és az alkalmazott metódus; https://www.csis.org/analysis/gold-rush-2024-commercial-remote-sensing-global-rankings

 

Mibe kerülhet ez a hálózat (nekünk)?

Bár úgy hivatkoznak a programra, hogy "magánkezdeményezésben megvalósuló" , ne legyen illúziónk, hogy direkt/indirekt módon ebben benne van az állam és állami pénz, illetve biztosra vehető, hogy a legnagyobb megrendelő is állami szervek, Honvédség, Katasztrófavedelem, Mezőgazdasági miniszterium lesznek.

A műholdas árak megint csak széles spektrumon mozoghatnak, ráadásul a Redrem eddig csak külföldi cégek beszállítójaként exportra dolgozott rész-egység, műszerek gyártásával, így az árképzésükről nem tudhatunk semmit.

Szerencsére van pár elérhető nyilvános európai tender ahol nagyon hasonló kategóriájú műholdak kerültek leszerződésre, így ezek alapján jó közelítéssel megbecsülhetjūk a 4iG 8 műholdjának bekerülési értékét.

Radar műholdas vonalon talán könnyebb a dolgunk, hiszen az ICEYE Finn műholdas cég akik az egyik leg innovativabb valamint legnagyobb számú SAR konstellációval rendelkeznek, még 2022-ben 17 millió dolláros szerződés keretében adták át egy már pályán lévő műholdjukat a Serhiy Prytula jótékonysági alapitványnak akik az Ukrán háború kapcsán gyűjtöttek támogatást. Ebben a szerződésben egy év teljes ICEYE hálózati hozzáférés is volt, tehát ezekkel kalkulálni kell a végső ár megállapításakor. A SpaceX transporter missziók árait és a műhold tömege ismerve könnyen kiszámítható az indítás ára. 

A műhold maga relatív kicsi, összecsukott állapotban elférne egy 80 cm x 60 cm x 50 cm méretű dobozban, kinyitott antennája 3.5 méteres. Tömege mindössze 85kg. A SpaceX ára 5500 dollár/kilogramm vagyis 85×5500=467500$ szállítási költségek és az egyszerűség miatt kerekítsūnk 500 000 dollárra. 

Legutóbb Görögország is leszerződött 53 millió dollár értékben, amiben két ICEYE műhold és 6 német OroraTech optikai műholdra. Ezek kicsi műholdak áruk ennek megfelelően alacsony 3.5 millió dollár vagyis a 6 műhold 21 millió dollár, és ez alapján 53-21=32 vagyis itt 16 millióra jön ki egy műhold ára, ami ha figyelembe vesszük az inflációt, körülbelül reális árképzés. Nyilván ez az értékesítési ár, a műhold előállítása ennél olcsóbb, de ugye ott a cégnek van egyéb költsége is mint pl a fejlesztés. Referencia értéknek a műhold egy kilogramm előállítása 188 ezer dollár + 5500 SpaceX pályára állítása + egyéb költségek = kerekítsūnk $200 000/kg mindenestül egységnyi SAR műhold+pálya ára.

Az optikai műholdaknal több szerződés ismert a közelmúltból. Szintén egy Görög megrendelés 7 optikai műholdra OpenCosmos-tól $65M értékben de ezek is relatíve kis műholdak.

Talán meglepő,de ezen a téren Kína se feltétlenül olcsóbb..

Egy angol és orosz nyelven írt és 2022. november 15-én aláírt kereskedelmi szerződés értelmében a Beijing Yunze Technology Co. Ltd. körülbelül 31 millió dollárért (235 millió RMB) adott el a Nika-Frutnak, a Prigojine galaxis cégnek két  nagy felbontású (75 cm) megfigyelő műholdat, amelyek a kínai Chang Guang Satellite Technology (CGST) űróriáshoz tartoznak. Konkrétan a két műhold, a JL-1 GF03D 12 és a JL-1 GF03D 13 (ezeket a még 2022 augusztusban állította pályara egy tízes csoportban) a széria szám alapján ezek a cég 45kg-os közepes holdjai közé tartoznak, és ha a pálya állítást le is vonjuk, több mint $15 millióra jön ki egy ára, ami ~ 333 000 $/kg Forrás; https://www.lexpress.fr/monde/une-societe-chinoise-a-vendu-a-wagner-deux-satellites-pour-faire-du-renseignement-ZMJARLMYJBHAXLSBXXFPWURU24

Mondjuk ebből nekem inkább az jön csak le, hogy jól lehúzták az Oroszokat, minimum dupla, de akár tripla árát alkudtak ki maguknak.

A kérdéses Jilin műhold egyébként a jelenlegi legnagyobb optikai konstelláció része. Ezek is döntően kis műholdakból állnak, ráadásul ezeket már szinte futószalagon gyártják, és képesek egyszerre nagy mennyiségben is pályára állítani. 

 

Hosszú Menetelés 2D rakétával 2023 nyarán, egyszerre 41 Jilin-1 műholdat állítottak pályára.

 

Minta képek az idén elkezdődött az új generációs valamivel nagyobb 200kg műholdról, amire a kínaiak 20cm GSD felbontást adnak meg.

 Egy 2023-as szerződés értelmében a Thales Alenia épít műholdas konstellációt Olaszországnak. A hat SAR műholdra vonatkozó szerződés 112 millió eurós, és opciót tartalmaz egy négy műholdból álló második csoportra, 75 millió euró értékben. Az optikai műhold szerződés értéke 30 millió euró, és 19 millió eurós opciót tartalmaz egy további műholdra. Azaz itt egy SAR ára kb 18.6 millió dollár, az optika műhold egység ára a mennyiséggel csökken. Mind a radar, mind az optikai műholdak a moduláris NIMBUS (New Italian Micro Bus) platformra épülnek, súlyuj körülbelül 170 kilogramm. Így a SAR műhold ára 110 000 $/kg Az optikai esetében itt széles a spektrum 176 500 $/kg illetve 112 000 $/kg

A 4 Composante Optique 3D (CO3D) Francia műhold konstelláció 50cm felbontású egész bolygó 3D szkennelésére 224 millió dollárba kerül. Így a 300kg-os műholdak egyenként 56 millió dollárba kerül, ez pedig 187 000 $/kg

Az optikai műholdakra talán még jobban igaz, hogy a mérettel a képesség is nő, és esetenként a költség hatékonyság javul.

Példaként az Azeri beszerzés 2 Izraeli műholdra $120M de itt már valamivel 400kg feletti műholdról van szó, ami ha a $60M darab arra elosztjuk mindössze 150 000 $/kg

Izraeli EROS-C3 optikai megfigyelő műhold 

A bemutatott példákból az figyelhető meg, hogy a 100kg alatti műholdak ára fajlagosan drágább mint a valamivel nagyobbaké. Azzal, hogy a Redrem a 100-400 kg műhold szegmenst célozta be, a jelek szerint jól döntött, a költséghatékonyság itt tűnik a legjobbnak 110 000 - 150 000 $/kg a megrendelt mennyiség függvényében. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ne lehetne olcsóbban műholdat építeni, hisz ez még így is nagyon drága. Nos, valószínűleg a fizikai hardver előállítás lehet olcsóbb, de arra rá épül a fejlesztés költsége.

Ezekkel a referencia adatokkal azért már kalkulálhatunk a 6+2 műholdra vonatkozóan. Valószínűleg itt is egy univerzális műholdas busz kerül majd kifejlesztésre, (legalábbis én ezt tenném a helyükben) és ezt szerelik majd fel optikai illetve SAR műszerekkel. Indulásnak pedig a 150 kg-ot céloznám be. Vagyis az optikai esetében egy jó 120 000 $/kg számolva egy műhold 18 millió dollár a hat összesen 108 millió dollár. A SAR-nál 110 000 számolva egy műhold 16,5 millió dollár a kettő így 33 millió dollár, a 8 műhold össz értéke pedig eléri a 141 millió dollárt ami 400Ft-os dollárral számolva, 56 milliárd 400 millió Forint. (Megjegyzem ez nem kevés de egy db komolyabb GEO műhold önmagában is többe kerül ennél, és a pályára állítása is kb ekkora összegről indul) ehhez még jön ugye a pályára állítás összege 8 db 150kg műholdnak 5500$/kg számolva ez + 6.6 millió dollár.

Ez összesen 147.6 millió dollár kb 59 milliárd Forint. Persze ha 75kg-os műholdakkal számolunk ez kb a fele, de ha 300kg-al akkor lehet akár a duplája is.

Ahhoz, hogy érzékeljük ennek mértékét, mindenképp érdemes ezt perspektívába helyezni. Ez körülbelül 2 új Grippen vadászgép ára, vagy nagyjából 14 Leopárd 2A7 tanké. A piacon ez Egyáltalán nem kevés, még egy akkora cégcsoportnak sem mint a 4iG, akik az előző évet jelentősen meghaladó rekord bevétellel zárta a 2023-as évet: a konszolidált nettó árbevétel több mint a kétszeresére 594,4 milliárd forintra, pénzkiáramlást nem jelentő, vételár-allokációs hatásoktól megtisztított korrigált adózott eredménye pedig 6,5 milliárd forint volt. - szóval ezt akkor hozták össze amikor épp megvették a Vodafone Magyarországot. 

Persze, nem kell egy ekkora összeget egyszerre leszámolni, ahogy az építkezés a fejlesztés, és valószínűleg a műholdak felbocsátása is egy folyamat része lessz, de szerintem így is szükségük lessz Banki hitelre, vagy befektetők bevonására. Felmerült, hogy erre irányulhatott a legutóbbi Trump, Musk találkozó is ahol Orbán mellett a 4iG vezér is részt vett, de odát ez kerekeítési hibahatár, ráadásul indokolatlan számukra egy kelet európai cég támogatása a hazaiakkal szemben.

A programmal kapcsolatban a legnehezebben megválaszolható kérdés viszont még csak most jön, hiszen ha fel is épül a gyár, lessz pénz a műholdakra, elkészül a műholdas konstelláció, - kik lehetnek a leendő ūgyfelek?

Ahogy már említettem, a fő megrendelő ekkora befektetésnél biztosra vehető, hogy az állam, azon belül a Honvédség lessz, ehhez még jöhet néhány más állami szervezet, de ha csak ez lenne a cél akkor az megvalósulhatna akár tisztán állami beruházásból is, futhatna egy kisebb számú tisztán kormányzati/katonai programként. Itt viszont a 4iG piaci szereplőként külsős megrendelésekkel, vagyis külsős ūgyfelekkel is kalkulál.

Műholdas Föld megfigyelő szolgáltatást igénybe vevők megoszlása.

És itt érzem a projekt legnagyobb bizonytalanságát, mert ez a fajta Föld megfigyelő szolgaltatás bizalmat igényel a megrendelő részéről. És ugye Magyarország valamint hozzá szervesen kapcsolódó 4iG jelenleg nem rendelkezik túl sok baráti kapcsolattal. Tőlünk nyugatra minden országnak van saját műholdas képessége, és a térségünkben már Lengyelország is fejleszti, amihez az európai fejlesztési banktól is kaptak laza €300 milliót. A környező országok közül egyedül a Szerbek akkikel volt akár katonai ūzletelés is, de ők elkötelezettek Kínai meg az Oroszok felé, ráadásul nagyobb, potensebb és valószínűleg olcsóbb szolgáltatás is elérhető Kínai részről. A 4iG cégcsoportnak érdekeltségei vannak Albániában, Koszóvoban, Bulgáriában, és Montenegróban, talán innen várható ügyfél, bár ezek már méretük okán is kérdőjeles súlyúak. Magyarország 100 millió dolláros hitelt adott Grúziának, vagyis talán onnan lehet még valamire számítani, hitelt adtunk Észak Macedónianak, Maldív szigeteknek is. Egyiptom felé volt ugye a nagy vagon gyártás, de Egyiptom például annyira szoros együttműködésre lépett Kínaval, hogy Kínai befektetés és technológiai transzfer nyomán már elkészült az első két Egyiptomban gyártott optikai (kém)műhold! ..esetleg Csád?

Egyiptom a világon az első ország, amely közös műholdgyártási programot hajt végre Kínával, amivel az iparág regionális központjává válhat. 2023 elején felbocsátott két optikai műholdat még Kínában épithették, a most megmutatott MisrSat-2 (EgyptSat-2) összeszerelését és tesztelését azonban már Egyiptomban a kínai építésű AIT-ben végezték. A műhold 350 kg-os és az inditása óta hiba mentesen ūzemel.

Ez azért igen jelentős megállapodásnak tűnik, mert nem csak tőkebefektetést, hanem konkrét high-tech technológiát, és annak gyártási képességét is jelenti!

Persze nem ismerünk minden részletet, de én egy akkumulátor gyárunkat gondolkodás nélkül elcserélném egy ilyen beruházásra!

Nagyon más ország nem jut eszembe, a komolyabbak eleve rendelkeznek saját műholdakkal, ráadásul ki is alakult egy Észak-Amerikai valamint Ázsiai tengely a piacon, és legtöbb kisebb ország ezek érdekkörébe tartozik. A nyugati szabad piaci ügyfeleket ráadásul a 4iG a Huawei-el kötött együttműködési megállapodása is elbizonytalaníthatja, mégha direktben nincs is köze a Kinaik cégnek a műholdas részhez. Tovább tetézi a nehézségeket, hogy jelenleg hatalmas verseny van a területen, se szeri se száma a különböző képességű és flotta nagyságú műholdas megfigyelő konstellációknak. Ide érkezik meg zöldfūlūként a Magyar cég, ahol bármennyire is jó legyen az árképzése, már csak mérete okán egyszerűen nem tud lenni a legjobb minőségű, a legjobb-leggyakoribb lefedettségű, de még a legolcsóbb se. Az ilyen típusú műholdak élettartama 5-7 év ritkán 10, vagyis ekkora idő áll rendelkezésre, hogy kitermelje a gyártási, pályára állítási költségeket, és nem mellesleg, hogy profitot is termeljen.

Továbbra is tartom, hogy jól jöhet a műholdas képesség kiépítése, és szolgálatba állítása Magyarország számára, ugyanakkor az a volumen amiben a 4iG gondolkozik pont azon a határon mozog ami a piacon még talán kevés, önmagában Magyarországnak pedig alighanem már kicsit sok is. Véleményem szerint, az új Magyar űrhajósra elköltött 100 millió dollárból pont kijött volna indítással együtt egy 4-6 műholdból álló flotta, az összeg elszámolható lehetett volna katonai kiadásként amit egyébként is emelni kellene, nem mellesleg pedig egyúttal tiszta helyzetet is teremtett volna, mert ami most készül, és itt nem a gyártásra gondolok, az meleg ágya lehet az átláthatatlan jövőbeni 4iG és kormányzati szervek közötti szolgáltatás megrendeléseknek.

Nyomatékosítani kell, hogy a programnak nagyon az elején járunk, épp csak elkezdődött az építkezés, és igen kevés a megbízható információ, vagyis még bőven változhat annak megvalósulása.

Az viszont kijelenthető, hogy láthatóan nagy cápák közé készül beúszni a Magyar vállalat, és jó lenne látni, hogy képesek lesznek helytállni a saját erejükből..

 ***

Frissítve 2025. Január 5.

4iG: Külön vezére lesz az űrtechnológiának

A 4iG rendkívüli tájékoztatással adott hírt a BÉT-en arról, hogy 2025. január 1-i hatállyal létrehozták az Űr és Védelmi Technológiai vezérigazgató-helyettesi pozíciót.

A posztot Sárhegyi István tölti be. Ő a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapszakának elvégzésével, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi mester szakán szerzett diplomát. Az Európai Űrügynökség (ESA) ösztöndíjával részt vett az International Space University Space Studies programjában. A 4iG Csoporthoz 2021-ben csatlakozott elnöki tanácsadóként, majd 2022-ben az Elnöki kabinet vezetője lett. Sárhegyi István jelenleg a 4iG Csoport űripari-, műholdgyártási, UAV technológiák fejlesztésével és gyártásával, továbbá drónvédelemmel és védelmi digitalizációs szolgáltatásokkal foglalkozó holdingvállalat, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója. Emellett pedig a HungaroDigiTel, valamint a Rotors & Cams Zrt. igazgatóságának tagja, a REMRED Zrt. társalapítója és igazgatóságának elnöke.

 

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. nemrég mutatta be HUSAT Programját, amely Közép-Kelet Európa első magánkezdeményezésben megvalósuló műholdprogramja lesz. Az összesen egy geostacionárius és nyolc alacsony földkörüli pályán keringő konstelláció felbocsátása 2028ban veheti kezdetét. Az alacsony földkörüli pályán keringő műholdakat a holdingvállalat martonvásári űrtechnológiai központjában gyártják 2026-tól.

 Forrás: www.bet.hu

 

Címkék: Magyarország Kína Radar SAR Thales Alenia Kémműhold 4iG Kém műhold HUSAT Konstelláció HUGEO HUSAR HULEO