Ritkán látható részletek az új Japán műholdról

Sikeresen pályára állt a Japán Űrkutatási Ügynökség legujabb ALOS-4 SAR Föld megfigyelő műholdja. Az indítást a Tanegasgima űrkikötőből Július 1-én került sor. A két fokozatú H3 hordozórakéta a terveknek megfelelően repült, és az ALOS-4 körülbelül 16 perc 34 másodperccel a felszállás után vált le a JAXA közleménye szerint. Az ALOS-4 napelem-tábláit sikeresen üzembe helyeztèk, amint az ausztráliai JAXA Mingenew állomáson keresztül kapott telemetriai adatok is megerősítettek.

Ebben még nnem is lenne semmi rendkívüli. Viszont ritkán nyílik lehetőség olyan közelségről megvizsgálni egy modern kép-alkotó műholdat, mint az új Japán Szintetikus Apertúrájú Radar kapcsán adódott nemrégiben. Persze nem is meglepő, hiszen a katonai hírszerző technológia az élvonalban tartozik. Komoly összegeket fordítanak arra, hogy minél jobb képességekkel rendelkező eszközt fejlesszenek, és senki se köti szívesen az kíváncsiskodók orrára annak titkait. Példaként említeném a Németek Katonai SARah programját ami vagy €800 millióba van, és egy darab CGI képet adtak közre mindösszesen.

A szerkezet kategóriájában a nagyobbak közé tartozik, méreteit jól érzékelteti a közelben levő technikusok. A műhold tömege 2990 kg, méretei pedig 10 m x 20 m x 6,4 m. Az ALOS-4 építésének fővállalkozója a Mitsubishi Electric Corporation.

Alkalmasint a program titkosságától függően gyakori, hogy még képet sem közölnek, és akár még az eszköz célját illetően sincs információ. Szerencsés esetben 3-4 évtizeddel később, a titkosítás alól feloldva vethet pillantást az átlag ember egy ilyen műholdra. Az Amerikai Nemzeti Hírszerzési Iroda által titkosítás alól legalább részben feloldott "legfrissebb" mühold A Keyhole sorozat 9-és szériája ami még filmes optikai műhold volt.

A kereskedelmi felderítő flották megjelenésével ez a trend némileg változott, hiszen ott már marketing értékkel bír maga az eszköz a képessége, de még ilyen esetekben is inkább modellek vagy pár kevésbé részletes kép áll a rendelkezésre. A műholdas technika iránt érdeklődőknek így jobbára marad a nagyobb tudományos programok által életre hívott űreszközök tanulmányozása. Az optikai csillagászati teleszkópok ugyan fundamentálisan nem különböznek a Földmegfigyelő társaiktól, de az eltérő küldetés profil miatt mára már jelentősen elkülönböznek. A 80-as években született Hubble Űrteleszkóp még nagy hasonlóságot mutatott a kémműholdas verziójával, (a szerkezet, és a Fő tükör mérete is megegyezett) ebből kifolyólag következtethetünk annak képességére.

A legjobban talán a polgári SAR elekro-optikai képalkotó műholdak hasonlítanak a kifejezetten hírszerző feladatokra tervezett verzíókhoz. Ezen képalkotó technikáról és annak széles körű civil és katonai alkalmazásáról itt olvasható >> bejegyzésben foglalkoztam részletesebben;

De térjünk is a lényegre, hiszen a bejegyzés apropóját a műhold maga adja. Törtent ugyanis, hogy az indítást megelőző sajtótájékoztatón a szokásos gyakorlatól eltérően közel engedték az érdeklődőket, így pár remek jó felbontású közeli kép is készülhetett a műhold egyes részleteiről, annak mérnöki megoldásairól. Ugyan a lényeg a szinte mindent borító mylar hővédő fólia alatt továbbra is rejtve van, de azért pár érdekésség így is megfigyelhető.

A műhold az Advanced Land Observing Satellite-4 ALOS-4 Japánúl DAICHI-4 a Fejlett Föld megfigyelő műhold. A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) fejlesztett eszköz elsődlegesen tudományos feladatokra tervezték mint a katasztrófa sújtotta területek, erdők, tengeri jég megfigyelése, valamint az infrastruktúra elmozdulások föld deformációk megfigyelése. Az eredetileg 2023 márciusi inditasra tervezett ALOS-4 az új Japán hordozórakéta szolgálatba állitásanak csúszása miatt késett.

Az ALOS-4 fő műszere a Phased Array típusú L-sávú szintetikus apertúra Radar PALSAR-3 (SAR)

SPAISE3 antenna - kifejezetten hajók azonosító jelet veszi, lehetővé téve azok nyomkövetését.

LUCAS optikai kommunikációs műszer. Feladata az adatok továbbítása Geostacionárius kommunikációs átjátszó műhold felé. Az űrben a műhold a képpel ellentétben "fejjel felfel" néz majd.

Ez a kis Ka-savos antenna pedig direkt kommunikációt végzu a Földi irányításal.

Ebből kettő is helyet kapott a műholdon a redundanciát biztosítva.

Mozaik elrendezésű radar egységek.

A fázisvzérelt antennák több sugárzó elemből állnak, amelyek egyenként vezérelhetők elektromágneses jelek továbbítására vagy vételére. Az egysegeken keresztül érkező jelek időzítésének és amplitúdójának beállításával az antenna elektronikusan tudja irányítani a sugarat anélkül, hogy magát az antennát fizikailag elmozdítaná.

Jól megfigyelő a panelek nyitását szolgáló tekercs rugós finom mechanikai csukló szerkezet.

A radar antenna másik csukló része;

Nyitott állapotban az antenna 10 méter.

A PALSAR-3 az L-sávban 1270 MHz-es mikrohullámú frekvencián végez méréseket. Három üzem módban képes a Föld felszínt vizsgalni.A Stripmap mód térbeli felbontása 3-10 méter, fogásszélessége 100-200 km, míg a ScanSAR mód 25 méteres és 700 km-es fogásszélességű lesz. A Spotlight mód legnagyobb térbeli felbontása 3m x 1m mindez 35 km-es fogásszélesség mellett.

Az antenna paneleket a műhold testhez pozícióban tartó rudak.

Az ALOS-4 Nap-szinkron pályán, 628 km-es magasságban dolgozik majd. Keringési dőlésszöge 97,9°, keringési periódusa 97 perc, ismétlődő ciklusa 14 nap.

Napelem panelek nyitását szolgáló csuklós szerkezet.

A SAR technológia jelentős energiát igényel, ezt a műhold a napelem táblákkal állitja elő. A táblák fesztávja 20méter. A 2×4 panel maximális teljesítménye 7000w. Ezzel a fedélzeti 380Ah akkumulátort töltik.