Miután január végén a Roscosmos Orosz űrkutatási intézet hivatalosan is elhatárolódott az amerikaiak vezette ‘Gateway’ nemzetközi Hold-állomás programjában való részvételtől, felmerült a kérdés, hogy mi lesz az Orosz holdprogrammal. Március 9-én érkezett a válasz amikor Oroszország és Kína aláírt egy kormányközi memorandumot egy Nemzetközi Tudományos Holdállomás létrehozásáról.

Hold szövetségek születőben

 A 2017-ben indult a NASA Artemis programja amit 2019-ben valószínűleg a hatalmas finanszírozási és építési kihívások végett megnyitott nemzetközi partnereik előtt.
Jim Bridenstein a NASA vezetője 2019. október 24 -én emondta, hogy 26 ország érdeklődött a hold programjuk iránt. Ennek eredményeként Ausztrália, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada, az Egyesült Arab Emírségek, Luxemburg és Ukrajna csatlakozott. Kínáról az amerikai kongresszus tiltása miatt, még csak nem is tárgyaltak.

 Oroszország egy darabig ugyan fontolgatta  a programban való részvétel lehetőségét, de az együttműködést a jelenlegi politikai konfliktusok teljesen ellehenítették. 2020 decemberében Washington feketelistára tette Oroszország űr szektorban érdekelt vállalatait a hadsereggel való együttműködésre hivatkozva.

A Peking és Moszkva régóta jó együttműködést ápol az űrhajózás tudományos és technikai területén. Kínai mérnökök orosz fejlesztéseket használtak rakéta-motorjaik létrehozásához, a Yuytu-2 holdjárót pedig orosz gyártmányú rádioizotópos elektromos generátorokkal látták el.

A Roscosmos hivatalos kommentárjában, amelyet az állami vállalat és a CNSA közötti memorandum aláírása után tettek közzé, többcélú tudományos kutatására tervezett Nemzetközi Tudományos  Holdállomás, és Hold pályáján létrehozott kísérleti kutatási létesítmények közös létrehozásáról van szó. A kezdeti szakaszban orosz és kínai automata járművek munkájának összehangolásáról és közös kísérletekről.

 Bármelyik Hold programról is legyen szó, érdemben három főbb szakaszra osztható.
Az első a Holdra repüléshez szükséges technikai eszközök, elsősorban a nagy teher emelésre képes rakétából, és az emberes űrhajó létrehozásáról, valamint egy orbitális állomás létesítéséről áll.
A második a személyzettel végzett Hold körüli repülések, le-felszállás a felszínen.
A harmadik a hosszú távú tartózkodást biztosító Holdbázis felépítése és működtetése.

Oroszország és Kína független  Hold-küldetései.

 Sorozatban három éve Peking vezeti a rakétakilövések számát, és Kína űrköltségvetésénél csak az Egyesült Államoké magasabb. 2019-ben Kína elsőként landolt a Chang'e-4 szondával a Hold túlsó oldalán. A vele érkező Yuytu-2 holdjáró még mindig sikeresen működik. 2020 végén a Chang'e-5 mintákat vett a hold talajáról és sikeresen vissza hozta a Földre. Korábban erre csak a Szovjetunió és az USA volt képes . Ezenfelül a küldetés részeként elvégezték az első automatikus dokkolást is Hold pályáján. A kínaiak már tesztelték az új generációs űrhajót, és folyamatban van a Changzheng-9 (Long March 9) rakétájának fejlesztése. Az űrállomásuk indítását ez év októberére tervezik.

Az eredeti orosz program 2028-2029-es ember nélküli hold látogatást és egy 2030-ra kitűzött landolást irányoz elő. Erre a célra fejlesztik ki a Yenisei 'super heavy' rakétát, és az Oryol űrhajót. Igaz, most mindkét projektet felfüggesztették, és a rakéta koncepcióját újra tervezik. Felmerült több  Angara-A5 rakéta használata is.

Oroszország és Kína több különálló Hold-küldetést is tervez.
A Luna-25 a Déli-sark területét célozza, itt koncentrálódik a lehetséges holdbázishoz szükséges vízjég jelentős része.
2024-ben indul a Luna-26 és a kínai Chang'e-7, egy évvel később pedig a Luna-27 a Chang'e-8 együtt. Nagy felbontású kamerákkal, felszín alá látó radarokat, neutronérzékelőket, spektrométereket, szeizmométereket, magnetométereket, víz- és hidrogén-izotóp elemzőt és más eszközöket helyeznek el, amelyeket Oroszország és Kína tucatnyi intézetében fejlesztenek. A járművek a Hold pályáján lévő közvetítő műholdakon keresztül tartják majd a kapcsolatot a Földdel és egymással.

Hold-állomástól a Holdbázisig

 Túl korai arról beszélni, hogy az Oroszország és Kína közötti együttműködés végül mit eredményez majd a Hold feltárásában. Jelenleg nincsenek konkrét tervek vagy költségvetések. A felek abban állapodtak meg, hogy elkészítik az ütemtervét és bemutatják majd a nagyközönségnek, ugyanis Kína nyitott további nemzetközi partnerek bevonására.
Bizalomra adhat okot Kína elkötelezettsége, és holdkutatásban elért eredményei.
Oroszországnak pedig sok tapasztalata van a orbitális pályán lévő személyzet nélküli állomások építésében és üzemeltetésében, ami hasznos lehet Peking számára. Elképzelésként az is felmerült, hogy a Nemzetközi Űrállomás egyes orosz elemei is használhatók lesznek a Hold programhoz.

Ami az utolsó szakaszt, a holdbázist illeti - nos, itt még senkinek nincs tapasztalata.

Forrás: ria.ru, tass.com