NASA főfelügyelői irodájának Office of Inspector General - OIG, március 31-i jelentése szerint az ügynökség arra számít, hogy a járvány miatti plussz költségek közel 3 milliárd dollárt tesznek ki. Ebből mintegy 1,6 milliárd dolláros költség növekedést 30 nagy program és projekt adja. 

"Noha a NASA vezetői tartalékokkal is kalkulálnak a programok tervezéskor, az előre nem látható körülmények kezelése érdekében, sok esetben ezek már nem elegendőek az elhúzódó pandémia hatásainak fedezésére" - áll az OIG jelentésében.

 A jelentésben a legnagyobb költség növekedést elszenvedő projekt, a Nancy Grace Roman űrtávcső, korábban Wide-Field Infrared Survey Telescope (WFIRST) néven ismert. Hárommillió dolláros költség növekedéséről számoltak be a 2020-as pénzügyi évben a járvány miatt, de a következő évre csaknem 400 millió dollárra becsülik a járvány hatásából számított drágulást. A küldetés életciklusának teljes összköltsége 3,9 milliárd dollár.

Nancy Grace Roman Űrtávcső - Fotó: NASA

 "A Roman űrteleszkópon dolgozó alvállalkozókra jelentős hatással volt a pandémia, ennek eredményeként kevesebb ajánlatot tettek a tervezett munkákra, hosszabb szállítási határidőket és késéseket hajtottak végre a beszállítások során" - áll a jelentésben. "Ez további kihatással volt a fővállalkozóra, és befolyásolta a összeszerelés és a tesztelés ütemezését."

 A NASA illetékesei korábban azt mondták, hogy Roman-t azért sújtotta ilyen mértékben a járvány-helyzet, mert pont a tervezett kiadások csúcsán érkezett.

 "A COVID jól mérhető hatást gyakorolt ​​a Roman űrtávcsőre" - mondta Paul Hertz, a NASA asztrofizikai részlegének igazgatója, a Nemzeti Akadémiák Űrkutatási Testületének, Csillagászati ​​és Asztrofizikai Bizottságának március 25-i ülésén.

Hertz nem számszerűsítette a pandémiának a Roman ütemtervében okozott változását, de valószínűleg legalább hat hónapot csúszik a program. 

A Space Launch System - SLS számol a második legmagasabb költség növekedéssel, 363 millió dollárros növekedéssel, amelyből 8 millió dollár a 2020-as pénzügyi évben, 355 millió pedig a 2021- 2023-as pénzügyi évekre oszlik el. Ezen túlmenően három hónapos késést is elszenved az első SLS Artemis 1 küldetése ami a költségek körülbelül egyharmadát tette ki. A fennmaradó rész az átütemezések, valamint a létesítmények lezárásának költségeiből keletkezik.

 Az Orion űrhajó költségei 146 millió dollárral nőnek. Mivel az Orion 1 űrhajó az Artemis 1 misszióra majdnem teljes kész volt a járvány kitörése idején, a legnagyobb hatással az Orion űrhajókra az Artemis 2 és 3 küldetéseknél számolnak, hiszen mindkettő még gyártás alatt áll. Ezek a problémák Európára is kiterjedtek, hiszen az Orion szerviz modulját Európában gyártják. 

A James Webb űrtávcső költségei további 100 millió dollárral nőnek, mivel az indítás márciusról októberre csúszik. Ezt a növekedést azonban a misszió 8,8 milliárd dolláros költségkerete lefedi, felhasználva a meglévő tartalékokat.

 Két másik fejlesztés alatt álló tudományos misszió, az Europa Clipper és a Plankton, az Aerosol, a Cloud és az Ocean Ecosystem (PACE) 97, illetve 89,2 millió dolláros költség növekedést jelentett. A PACE, amelynek költség növekedése a becsült összköltség mintegy 10% -át teszi ki, szintén kilenc hónappal el fog csúszni.

 Sok más programban azonban jóval alacsonyabb a költség növekedés. A Commercial Crew - Kereskedelmi Személyszállító program 2,2 millió dolláros költség növekedésről jelentett 2020-ban és 2,3 milliós drágulással számol a jövő évekre. 

 Nem világos, hogy a NASA hogyan fedezi majd ezeket a költségeket, hiszen az ügynökség csak 60 millió dollárt kapott a koronavírus-segélyből, a CARES 2020 márciusában elfogadott törvényben, amelyet az ügynökség a járványokkal kapcsolatos költségek fedezésére használ fel, a fokozott informatikai infrastruktúráról kezdve az egyéni védőeszközökig. 

 A jelentésben szereplő költség-becslések valószínűleg messze nem végleges adatok. A COVID-19 járvány körüli bizonytalanság miatt a NASA-nak további elhúzódó hatással kell számolnia.

Forrás: spacepolicyonline.com