Kína ambiciózus célt tűzött ki maga elé, nevezetesen, hogy 2045-ig világ vezető űr-nagyhatalommá váljon. Az ehhez vezető úton látszólag nagy léptekkel halad előre. Összetett Hold missziókat teljesít, rovert küld a Marsra, Oroszországgal szövetkezik egy holdbázis létrehozására, a héten pedig pályára állította az új űrállomása első modulját.

Kétségkívül figyelemre méltó eredményeket tudhatnak magukénak. Ami azonban az alkalmazott technológiát, és a koncepteket illeti, nem lehet nem észrevenni, hogy sok hasonlóságot mutatnak a nyugati, és orosz megoldásokhoz, és úgy tűnik már a SpaceX-et is elkezték másolni. 

Másolni nyilván nem bűn, (amíg az nem a másik szellemi tulajdona, szabadalma), ahogy egy már bevált technikai koncepciót átvenni sem. Az űrkutatásban egyébként is bővül azon technológiai megoldásoknak a száma, ami nemzetközi sztenderként szabadon elérhető, és felhasználható. Remek példa erre a kínai emberes űrhajók, és az Tiangong űrállomáson is alkalmazott Nemzetközi Dokkoló Adapter. Elméletben az USA és Kína űrhajói kiköthetnének egymás állomásán, persze ehez a politika nem aszisztál. 

A Kínai űrkutatási program még a hetvenes évek előtt indult, az első műholdat a Dong Fang Hong 1-et (A Kelet Vörös 1) még 1970 áprilisában indították, amivel Kína lett az ötödik ország, amely saját műholdat állított pályára. Ugyanakkor csak a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban kapott látványosan erőre. 

Jól érzékelhető a Tianhe Mir/Salyut örökség.

Balra az Orosz Szojúz, melette a kínai Shenzhou űrhajók.

Az Orosz űriparnak jelentős forrás-elvonással kellett szembenézni, aminek eredményeként sok tapasztalt űrkutatási szakembere hagyta el az országot Kína irányába. Mivel a felső vezetés már korábban is jó kapcsolatot ápolt a Kommunista országgal, a "technológia segítség-nyújtás" is szorosabbá vált. 

 Oroszok segítettek a kínai űrruhák megalkotásában.

 Szemmel is jól láthatóak ezek a megörökölt Szovjet technológiai megoldások a kínai űrkutatásban. Legyen szó, űr-kapszuláról, űr-ruháról, rakéta hajtóműről, vagy akár az új űrállomás moduljáról. 

Az YF-100 rakéta-hajtómű (jobbra) az orosz RD-120 kínai másolata. A látszólagos méret különbség a eltérő fúvóka méret miatt van.

Nyilvánvalóan az eltelt évtizedekben sokat fejlődött az elektronika, és egyéb területek is, továbbá idővel kína is egyre több tapasztalatot szerzett az űr-technológiák területén, így mára a korábbi megoldások modernebb alkalmazását követhetjük nyomon. 

 Ez a fajta "űr-technológiai transzfer" korábban  csak az oroszokra korlátozódott, de láthatjuk, hogy más területen is előszeretettel alkalmazza a kommunista vezetés. Különösen látványos volt az elmúlt évtizedekben az autóiparban, műszaki-elektronikai készülékek, vagy akár a gyorsvasút területén is.

Kétségkívül hatékony, bár sok esetben aggályos megoldás. 

 Ami Kína jövőbeli űrkutatási terveit illeti, minden jel szerint igyekszik saját lábra állni, de az elkövetkező időszak még így is a felzárkózásról fog szólni.

 Kína a múlt hétvégén ünnepelte az ország egyik keleti tartományában, Nanjingben a hatodik "Nemzeti Űr-napot". Az ünnepség részeként a kínai tisztviselők kiemelték a Chang'e-5 Hold misszió közelmúltbeli felszíni mintájának a visszahozását, amit kiállítottak a nagyközönség számára is. Bejelentették az első marsjáró rover nevét (Zhurong), amely a tervek szerint májusban száll le a vörös bolygón.

A kínai állami tulajdonú rakéta gyártó vállalat, a "China Academy of Launch Vehicle Technology" prezentációja során a szerencsések bepillanthattak a távoli tervekbe is.

Részlet a videóból Forrás: YouTube

A Weibo kínai közösségi hálóra kikerült videóban több különböző rakéta koncepciót is bemutattak Az egyik koncepció feltűnően hasonlít a SpaceX Starship járművére, amely képes függőleges felszállásra és leszállásra.

Részlet a videóból Forrás: YouTube 

A koncepció nemcsak a Starship szerű megjelenésével figyelemre méltó - a rakéta külseje fényes, mint a Starship rozsdamentes acél hajóteste, és az első és a második fokozat is szinte teljesen megegyezik, hanem funkciójában is. 

Részlet a videóból Forrás: YouTube

 A Starship-et Musk elsősorban az embereknek a Holdra és a Marsra szállítására tervezik, de SpaceX meglebegtette, a városok közötti közlekedő koncepciót is. 

 A SpaceX először ezt a városok közötti sub-orbitális koncepciót még 2017 szeptemberében mutatta be. Egy akkor közzétett videó azt mutatta, hogy a Starship New York City-től Sanghajig tartó repülési ideje mindössze 39 perc volt, és a "bárhol a Földön kevesebb mint egy óra."

 A kínai videó is hasonló koncepciót egy vízszintes felszálló, vízszintes leszálló járművet mutatott be, amely valamiféle elektromágneses katapultot használt.

Mindkét rendszer része Kína korábban bejelentett terveinek , amelyek szerint 2045-ig fejleszteni kell a globális ponttól pontig közlekedést. Az ország hosszú távú tervezési céljainak megfelelően a kínai az első repüléssel 2035-re kalkulál,  2045-re pedig az egész világra kitrrjedő a rakomány és utas szállítással.

 Nem ez az első alkalom, hogy a kínai űrprogram inspirációt merített a SpaceX-ből. Az ország a kezdetektől fogva nyomon követte a SpaceX-et, különös tekintettel a SpaceX azon tervére, hogy újra felhasználható rakétát épített. Már a SpaceX legelső indításakor, 2006-ban, amiről a "Liftoff" könyvben olvashatunk, egy kínai kémhajó az óceán azon területén tartózkodott ott, ahol a Falcon 1 rakéta első fokozata becsapódott.

Kínai iSpace igyekszik a SpaceX nyomdokába lépni.

 2019-ben a kínai Long March 2C rakétán olyan aerodinamikai "rácsokat" teszteltek, amilyeneket a Falcon 9 rakéta első fokozata használ a visszatérési folyamat során. 

Kína a Long March 8 rakétát már tengeri platformra kívánja leszállítani, ami erősen emlékeztet a Falcon 9 úszó landoló hajóira. A kínai félig magánvállalkozások, mint amilyen a LinkSpace és a Galactic Energy pedig már elkezdték leutánozni a SpaceX indítási, és landolási technológiáját.

 Nem világos, hogy Kína is fejlesztene-e egy Starship-szerű járművet a bolygók közötti közlekedésre. Az ország ugyanis hivatalosan egy hagyományosabb kialakítású - Long March 9 szuper nehéz hordozórakéta fejlesztését tervezi , valamint egy három indító fokozattal rendelkező rakétát, mint amilyen a SpaceX Falcon Heavy rakétájára. 

Forrás: https://arstechnica.com/science/2021/04/chinas-state-rocket-company-unveils-rendering-of-a-starship-look-alike/