A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az óceánban vagy lakatlan régióban érnek felszínt a rakéta maradványai, de fennáll a veszélye, hogy lakott területet is érinthet, ugyanis jelenleg teljesen kontrollálatlanul száguld a légkör sűrűbb rétegei felé. 

Long March 5B - Fotó: China National Space Administration

A Long March 5B Kína jelenleg legnagyobb rakétája, helyi idő szerint csütörtökön sikeresen elindította a 22,5 tonnás Tianhe modult Wenchangból ami az új Tiangong állomásnak első eleme. 

A rakétát kifejezetten az űrállomás-modulok alacsony pályára történő indításához tervezték. A Long March 5B egyedülálló módon egy központi hidrogén üzemű gyorsító fokozatot, és négy oldalsó hipergolikus rásegítő "boostert" használ, második fokozat nélkül. 

 Ennek eredményeként a központi fokozat a modullal együtt pályára áll, és jelenleg is a fejünk felett kering. Valószínűleg a következő napokban vagy akár egy hétben a Földi légkör hatására, kiszámíthatatlan módon fog visszatérni a Földre, és potenciálisan lakott területen is landolhat.

 A legtöbb rakéta első fokozata nem éri el az orbitális sebességet, és az indítást követő percekben visszatér egy előre meghatározott zónában. Néhány nagyobb, második fokozatnál lakatlan terület fölött végeznek irányított "de-orbit" gyújtást, hogy biztonságosan, ellenőrzött módon, és területen térjenek vissza a Földre.

 Felmerült, hogy a Long March 5B is aktív manővert fog végrehajtani, hogy lehozza magát, de úgy tűnik, hogy ez nem történt meg.

Long March 5B - Fotó:  China National Space Administration

 Az amerikai hadsereg által az űrhajók és más űrkutatási műholdak nyomon követésére használt földi radarok észleltek az objektumot. A 2021-035B jelzésű, nagyjából 30 méter hosszú, öt méter széles rakéta egy 170-372 kilométeres magasságú pályán kering, másodpercenként több mint hét kilométeres sebességgel.

Long March 5B központi fokozat . Fotó: Xinhua

 A rakéta első indításakor hat nap után tért vissza ugyancsak ellenőrizetlen módon Atlanti-óceán felett, amerikai jelentések szerint. 

 Ha az eseményre 15-30 perccel korábban került volna sor, akkor a törmelékek akár amerikai földre is eshettek volna. Az esetet Jim Bridenstine, a NASA akkori vezetője is erősen kritizálta.

 A rakétatest nagy sebessége miatt, nagyjából 90 percenként kerüli meg a földet így a visszatérési idő néhány perces változása is több ezer kilométeres eltéréseket eredményezhet.

 A pályájának 41,5 fokos orbitális dőlése miatt, valamivel északabbra New York, Madrid és Pekingtől egészen Chile déli részéig bárhol Földet érhet. Magyarország területén nem kell aggódni a fejünkre hulló rakétától.

Május 10. a jelenlegi várakozás szerint a rakéta visszatérése. Fotó: aerospace.org

Az elmúlt évtizedek legnagyobb tömegű ellenőrizetlen visszatérése kell számítanunk. A Long March 5B fokozata hétszer masszívabb, mint a Falcon 9 második szakasza, amely néhány héttel ezelőtt nagy sajtó figyelmét keltette, amikor Seattle fölött ért vissza a légkörbe a sikertelen de-orbit manőver után.

 1990 óta semmilyen 10 tonnánál nagyobb tömegű eszközt nem hagytak szándékosan pályán ellenőrizhetetlenül. A mostani fokozat üresen legalább 21 tonna. 

 Évente átlagosan mintegy 100 tonna tömegű kontrollálatlan űrhulladék lép be a légkörbe, de ezek 50-60 egyedi eseményre oszlanak el. 

 Egy részük elég a légkörben, de a hőálló anyagokból készült alkatrészek, például rozsdamentes acélból vagy titánból készült tartályok és turbinák elérhetik a földet.

 A legnagyobb és leghíresebb eset, a NASA 76 tonnás Skylab 1979-es visszatérése volt, amelynek kontrollálatlan visszatérése, beterítette törmelékkel az Indiai-óceán egy részét Ausztrália nyugati területével. 

 Forrás: spacenews.com, aerospace.org