Az ezredforduló előtt a Japán űrkutatás és a hozzá kapcsolódó technológia nagy léptekkel zárkózott fel a világ élvonalába. Több ambiciózus projekt is született ennek hatására, és ezek egyike volt egy újrafelhasználható "kis" űrsikló, ami ugyan közel állt a megvalósításhoz, de végül mégsem lett belőle semmi. 

HOPE koncepció illusztrációja 1988 Forrás: NASDA

Japánban már a 80-as években felmerült egy űrsikló építésének ötlete. A projekt a HOPE nevet kapta, és egy HOPE-X kicsinyített méretű orbitális prototípus építését írta elő a H-2 Orbiting Plane számára. A terv szerint a prototípust a repülés tesztelésére és a rendszerek validálására használnák, mielőtt áttérnének a nagyobb HOPE-ra, amely nagy részben ugyanazokat az alkatrészeket és általános kialakítást használta volna. 4 fő szállítására tervezték a súlya 22 tonna. Ahogy a neve is mutatja, mindkettőt Japán H-2 hordozórakétán indították volna.

 Repülési demonstrátor koncepció Forrás: JAXA (2000)

A HOPE fejlesztési terv tartalmazta az OREX hővédelem és a légköri visszatérő rendszert, ALFLEX-et ami a HOPE-X kissebességű aerodinamikai és leszálló rendszerek tesztelésére szántak; és a HYFLEX-et a hiperszonikus repülés demonstrálására. A végcél egy teljesen újrafelhasználható űr-repülőgép / űrszállító rendszer volt.

HOPE-X 1990-es illusztrációja Forrás: NASDA

Akkoriban a projektet a Nemzetközi Űrállomás egyik legfontosabb japán hozzájárulásának szánták.

1997-ben úgy döntöttek, hogy a HOPE-X-et pilóta nélküli teherhajóvá kell átalakítani automatizált megközelítési és dokkoló rendszerrel, valamint az amerikai űrsiklóhoz hasonló ajtókkal rendelkező raktérrel. Úgy gondolták, hogy ez egy gyors és egyszerű rakomány-szállító rendszert eredményez az ISS számára, amit a Shuttle program problémái miatt folyamatos késések hátráltattak.

HOPE-X űrsikló Cargo válltozata 1996. Forrás: NASDA/Marcus Lindroos

Még a H-2A rakétával indított kicsi HOPE-X is képes lett volna 3 tonnányi terhet az ISS-hez szállítani, valamivel többet mint az orosz Progress teherűrhajó 2500 kilogrammja. A HOPE-X ebben a fázisban 15,2 méter hosszú volt, 9,7 méter szárny-fesztávolsággal. 

HOPE-X - 1990-es illusztráció amin egy kis nyomás alatt álló modult is láthatunk a rakterében, valószínűleg egy Űrállomás utánpótlási feladatra tervezett változat.
Forrás: NASDA/Marcus Lindroos

HOPE űrsikló koncepció. Forrás: NASDA

1998-ban problémák merültek fel a H-2 rakétával, ami az egész programra is hatással volt. Ezt követően a teljes űrprogram újraértékelése következett be, aminek eredményeként a költségvetést is csökkentették, majd a H-2 projektet teljesen lemondták, egyedül az egyszerűsített és könnyebb H-2A-val folytatták.

Az Űrsikló utolsó tervezete a 2000-es évekből. Forrás: JAXA

A NASDA ekkorra 305 millió dollárt költött a projektre annak 1988-as jóváhagyása óta. A költségvetés csökkentés eredményeként az első repülés időpontja is 2003-ra csúszott.

HOPE koncepció illusztrációja Forrás: NASDA

A 2003-as határidő közeledtével számos vita alakult ki az indítószerkezet profiljáról, sokan azzal érveltek, hogy a H-2 rakétát egy sugárhajtású teherszállító repülőgépre kell cserélni. Az első repülést 2004-re halasztották el. De még mielőtt ezt a mérföldkövet elérték volna, a NASDA jelentős átszervezésére került sor annak nyilvánvaló túlkötelezései miatt, tekintettel a japán gazdaság stagnálásra. A fokozódó észak-koreai nukleáris fenyegetettség erősödésével pedig a prioritás a kém műholdak fejlesztésére tevődött. A JAXA megalakulásának folyamata során, a HOPE programot végleg törlték.

 HOPE-X modell. Forrás: mikusingularity

Forrás: JAXA, Wikipedia, http://www.astronautix.com/h/hope.html