Az elmúlt időszakban sok holdra irányuló kutatás bejelentés és országok közötti együttműködési megállapodás született, a világ minden tájáról érkeztek hírek, Kanadától Japánon át az Egyesült Államokig, Dél-Koreán át Új-Zélandig, Oroszország pedig Kínával szövetkezik. 

 A egyre-másra bejelentésre kerülő új Hold expedíciók, és a kétpólusú szövetségi rendszerek bővülése is jól érzékelteti, hogy a Hold kutatás és, a hosszú távú emberei jelenlét megteremtésére irányuló újkori Hold versenyt" nagyon is komolyan venni. 

 Május 24-én Dél-Korea lett a 10. nemzet, amely aláírta az Artemis Egyezményt, Május 31-én pedig 11-ként Új-zéland is csatlakozott a NASA 21. századi Hold kutatási tervben résztvevő nemzetekhez. 

 Időközben Oroszország és Kína több nemzetközi szervezetet, köztük az Európai Űrügynökséget is meghívta, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Tudományos Holdállomás projektjéhez, amely egy hosszú távú tudományos bázis létrehozását célozza a Hold déli sarkán. A június 14-18 között Szentpéterváron megrendezésre kerülő Globális Űrkutatási Konferencián (GLEX) kerül várhatóan bemutatására a projekt ütemterve, és részletesebb ismertetése.

De miért lett 50 év elteltével ismét vonzó a Hold?

 Először is, a Naprendszer más bolygóira történő küldetések kiindulási állomásaként használható - könnyebb onnan indulni, mint a Földről.

Hold bányászat illusztrációja. Forrás: Aerospaceguide

Másodszor, mint ásványi anyag lelőhely (ritka földfémek), és Hélium-3 kitermelésére szolgálhat. 

Hold-kráter rádióteleszkóp illusztrációja. A koncepciót a NASA Innovative Advanced Concepts programja támogatásával tanulmányozzák. Fotó: Vladimir Vustyansky

Harmadszor, a hold túlsó oldalán földi interferenciától védett rádióteleszkópok elhelyezésére lenne lehetőség. 

Hold bázis illusztrációja. Forrás: ESA

 És végül, de talán ami a legfontosabb, a Hold bázis az emberiség más bolygókon való letelepedéséhez szükséges technológiák kifejlesztésére, teszteléséhez is kiváló helyszín.

Amíg a hidegháború űrversenyének inkább demonstrációs és propaganda célja volt az elsőségek elérésével, a mostani Hold versenyben komolyabb célok is megfogalmazódnak. 

 Harrison Schmitt a Holdon az utolsó emberes küldetés az Apollo 17-el. Forrás: NASA

 A fokozódó versengést elsősorban az táplálja, hogy a "Holdverseny" összes résztvevője ugyanazokra a helyekre és erőforrásokra irányul. 

 Minden Hold projektnél az állandó bázis helyét a Déli-sark régiójában határozzák meg. Annak ellenére is, hogy pusztán technikailag az orbitális állomásra és a visszafelé tartó transzfert könnyebb elvégezni az egyenlítői zónából.

A Hold déli sarkvidékén koncentrálódnak az úgynevezett hidegcsapdák, olyan állandóan árnyékos területek, ahol a víz kinyeréséhez szükséges jég található. Mivel a Holdnak a Földdel ellentétben nincs tengelydőlése, ezáltal nincsenek évszakok sem, és a nap sugarai is mindig ugyanabban a szögben érik a felszínt a kráterek belsejében a vízjég az évmilliók alatt is megmaradt. 

Ráadásul soha nem sötétedik, így a napelemek folyamatosan termelhetnek áramot. A hold többi részén az éjszaka két hétig tart.

Jégcsapda kráterek a Hold déli, és északi sarkán, NASA Moon Mineralogy Mapper adatai alapján. A kék a jég helyét ábrázolja, a szürke árnyalat megfelel a felületi hőmérsékletnek (sötétebb a hidegebb területeket jelöli). A jég a legsötétebb és leghidegebb helyeken, a kráterek árnyékában koncentrálódik. Forrás: NASA

 A víz lett a hold "olaja".

A holdbázis elhelyezkedése elsősorban a potenciális víz lelőhelytől függ, hiszen az emberi jelenlét alapja, az általános szükségletek mint az ivás, az oxigén előállítása a légzéshezéshez, vagy a táplálék előállítása (növénytermesztés) túlmenően, hidrogén hajtóanyagú rakéták üzemanyagához használható

 Becslések szerint ahhoz, hogy egy négyfős bázishoz oxigént biztosítsunk, évente több tíz tonna vízre lesz szükség.

A nagy árnyékos területek mellett a tudósok sok, legfeljebb egy centiméter átmérőjű hideg csapdát azonosítottak, ugyancsak a sarkvidéki régióban. A NASA Hold-felderítő Orbiter adatai alapján a kutatók becslése szerint, legfeljebb negyven ezer négyzetkilométernyi területen található jég.

A NASA a Volatiles Investigiting Polar Exploration Rover (VIPER) misszó keretében 2023-ban holdjárót küld az Aitken-medencébe, hogy ott egyik kráter árnyékában  megvizsgálja a felszínen található jeget, fúrójával két méteres mélységben is mintát vegyen.

Áprilisban jelentették be, hogy a A NASA az Artemis programjának részeként a SpaceX csillaghajóját választotta az űrhajosok Holdra szállítására. A szerződés szerint a Hold-hajó fejlesztésére az elkövetkező néhány évben 2,9 milliárd dollárt fizet a SpaceX-nek. Időközben ezt a pályázatot a két vesztes fél a Blue Origin vezetésével megtámadta ugyan, de a fejlesztések nem állnak le.

 Orosz Luna-25 Hold misszió előkészületek:

Oroszország a tervek szerint már idén visszatér a Holdra a Luna-25 misszióval, de a nagy dobásnak a Luna-27 igérkezik, ami a sarki régió felszinét vizsgálja majd. A járműhöz az ESA épít fúróberendezést, a felszín alatti vizsgálatokhoz.

Jobbra a Yutu-2 (Jáde nyúl) rover, balra a Chang'e-4 szonda landolo modulja.
Forrás: Xinhua Hírügynökség / Getty Images

Kína rovere a yutu-2 továbbra a Hold túlsó oldalán vizsgálódik. Idén pedig megismétlik a tavaly már sikeresen teljesített Holdminta visszahozási missziót, a Chang'e 6-al a Hold déli sarkán. A Chang'e 7 várhatóan 2023-24-ben indul, és célja a nyersanyagok, első sorban a vízjég kutatása lesz. A Chang’e 8 feladata az emberes holdraszállás infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges technológiák, többek között egy 3D nyomtatás tesztelése lessz.

 És akkor még ott vannak az olyan projektek is mint a UAE Japánnal közös Hold rovere, a Kanadaiak, vagy Dél-Korea, és India Hold missziói..

Minden jel szerint hamarosan új fejezet kezdődik a Hold kutatásban, soha nem látott számú résztvevővel, és komoly ambíciókkal.

 Forrás: Forbes, NASA, ESA, space.com,