Oroszország és Kína szerdán bemutatta a közös Nemzetközi Holdkutató Állomás - International Lunar Research Station (ILRS) ütemtervét, ami szerint a következő másfél évtizedben fokozatosan több különböző misszió keretében a két ország és esetleges partnerei meghódítják a Holdat.

A kínai és orosz tisztviselők június 16-án az oroszországi Szentpéterváron rendezett, Globális űrkutatási konferencián (GLEX) mutatták be a nagyközönségnek a Holdkutató terveiket, ami számos ország és szervezet érdeklődését felkeltette.

Prezentációs videó:

 Wu Yanhua, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezető helyettese ismertette a vállalkozás tudományos céljait, létesítményeit és szállító eszközet, a hold felszíni infrastruktúrát, a fejlesztési fázisokat és az együttműködés kereteit.

 Az ILRS 2021-25 közötti első fázisa a felderítés jegyében telik majd. Adat gyűjtés, felszíni mérések a késöbbi missziók helyének pontos meghatározásához, és a nagy pontosságú "puha" landolási képesség tesztelése. 

A tervezett misszók között Kína8 részről Chang'e-4,6 és 7, az orosz részről Luna 25, 26 és 27 szerepel. 

Ezek a küldetések már az együttműködési megállapodás előtt születtek, és már építés alatt állnak. A használt hordozórakéta az Orosz Szojuz, és a kínai Hosszú Menetelés 3B, és 5.

 A második „építkezés” fázis két szakaszból áll: 2026-30, 2031-35

  Az első magában foglalja az irányító központ technológiai ellenőrzéseit-tesztjeit, Hold minta visszaszállítását, és nagy tömegű rakomány szállítást a Hold felszínre a közös műveletek előkészítéséhez.  A tervezett missziók a Chang’e-8 és a Luna 28. 

 A prezentációban bemutatott ugró robotok illusztrációja Fotó: Roscosmos TV YouTube

 A második szakasz az orbitális és a felszíni infrastruktúra teljes körű kivitelezését szolgálja, továbbá az energia ellátás, a kommunikáció, az helyszíni erőforrás-felhasználás és más technológiák tesztelését.  Ezekhez a missziókhoz már nagyobb képességű hordozórakétát is társítanak. Az Oroszok az Angarával terveznek ami a Proton rakéta leváltására készült, de eddig mindössze csak két tesztrepülést hajtott végre. A kínaiak pedig egy új eddig csak papíron létező új Szuper nehéz rakétát építenek. (a rakéták kategórizásához használt "könnyű, közepes, nehéz, szuper nehéz, stb" kifejezést, azok emelési képessége szerint alkalmazzák) 

 A 2036 utáni utolsó „alkalmazási” szakaszban megkezdődik a legénységgel történő leszállás, és Holdkutatás. A projekt ezen szakasza látszólag még kidolgozatlan. 

 A prezentációban bemutatott videóban látható űrszondák között megtalálhatóak a orbitális-keringő és közvetítő műholdak, az leszálló és visszatérő járművek, a felszíni infrastruktúra az energia és a kommunikáció számára, ugró robotok és intelligens mini roverek.

Lehetséges leszállóhelyek.  Fotó: Roscosmos TV

  Az előadásban megemlített lehetséges úti célok az Aristarchus-kráter a déli pólus közelében, és a Marius-hegyek voltak. 

 Szergej Saveliev, a Roszkoszmosz részéről a nemzetközi együttműködésért felelős főigazgató-helyettese szerint „nehéz túlbecsülni a projekt tudományos jelentőségét”.

  Oroszország és Kína még márciusban aláírt egyetértési megállapodást az ILRS-ről. Azóta nyiltan is meghívtak több nemzetközi partnert az ENSZ világűr békés felhasználásával foglalkozó bizottságának (COPUOS) tudományos és műszaki ülésén.

Kommunikációs és irányító Hold modul. Fotó: Roscosmos TV

Kína és Oroszország öt olyan együttműködési területet mutatott be, amelyeken a leendő partnerek számára vonzó lehet. Wu szerint a felek abban reménykedtek, hogy az év vége előtt elkészítenek egy jogi dokumentumot, amely részletesen tárgyalja az ILRS elveit.

  Saveliev és Wu kijelentette, hogy megbeszélések folytattak az Európai Űrügynökséggel - ESA és a francia CNES-szel, míg Thaiföld, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek érdeklődést mutattak a projekt iránt. Wu azonban azt is megjegyezte, hogy a megbeszélések nagyon korai szakaszban tartanak így ezekről nem tudott koég konkrétumokat említeni.

Energia Hold modul illusztrációja Fotó: Roscosmos TV

Az ILRS életre hívása is jelzi a nemzetközi űrkutatási közösség fokozatos ketté-ágazódását. A jövőbeni hold kutatási tevékenység, két egymással versengő és potenciálisan akár ellentmondásos útja kezd kirajzolódni. 

 Az biztos, hogy az Artemis programhoz hasonlóan a Kína és Oroszország által tervezett Hold bázis projektel céltudatosan felhívást tettek új partnerek bevonására. És ugyan az Egyesült Államok által vezetett Artemis-ben való partnerség önmagában nem zárja ki az ILRS-ben való esetleges részvételt, a valóság az, hogy a két projekt a partnerségi konfigurációk szempontjából nagymértékben kizárja egymást.

 A verseny a nemzetközi holdkutatási erőfeszítések tudományos, technológiai és ipari szempontból potenciálisan előnyös hatásokat generálhatnak.  Ugyanakkor közvetetten káros mellékhatásokat  gyakorol egy nagyobb együttműködésre irányuló nemzetközi erőfeszítésekre, és akár alááshatja a nemzetközi biztonságot és stratégiai stabilitást, legyen szó az űrben és itt a Földön. 

 Az ILRS még kezdeti szakaszban van, sok más prioritással és kihívással áll szemben. Wu azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az előadáson most bemutatott ütemterv is csak egy első változat volt.

 Arra a kérdésre, hogy a kínai ember mikor léphet először a Holdon, Wu kijelentette, hogy a Tianhe modul legutóbbi indítását követően a kínai űrállomáson volt a hangsúly, és elutasította a dátum megadását.

Forrás: Roszkozmosz, spacenews.com