Úgy tűnik, hogy Richard Branson a jövő hónapban megverheti Jeff Bezost és a Blue Origint az első emberes Szuborbitális kereskedelmi repülés teljesítésével

1965 november 26-án Franciaország pályára állította az A1 műholdat, más néven az Astérix-et. Mindez nem egészen tíz évvel azután, hogy az emberiség belépett az űrkorszakba. Franciaország mindenkit meglepett azzal, hogy a Szovjetunió 1957-es és az Amerikai Egyesült Államok 1958-as sikeres orbitális rakéta indítása után a harmadik ország lett, amely egy tárgyat a Föld körüli pályájára állított.

Merkúr, Apolló, Árész, Artemisz… a NASA leghíresebb űrhajóinak és küldetéseinek a neve. Mára mindegyik szorosan kapcsolódik az űrkutatás történetéhez, csakúgy mint az első tulajdonosaihoz, a görög és római mitológia istenekhez.

James Arthur Chamberlin annak az Űrkutatási Munkacsoportnak (NASA) az egyik kulcsembere volt, amelyből a Texas állambeli Houstonban működő Emberes Űrközpont (ma Lyndon B. Johnson Űrközpont) lett. NASA-pályafutása során a Max Faget által tervezett Mercury-kapszula műszaki vezetője volt, majd a Gemini-kapszula tervezőjévé avanzsált. A Gemini-vel kapcsolatos javaslatok közül sok tőle származik . Ő volt a felelős a McDonnell Douglas sikertelen űrsikló-javaslatáért is, és jelentős szerepet játszott a ténylegesen megépült űrsikló kifejlesztésében.

Jeff Bezos, a saját űrhajózási cégével a Blue Originnel, annak New Shepard rakétáján indul első emberes szuborbitális repülésére. Az indítást július 20-ára tervezik, alig 15 nappal azután, hogy lemondanak az Amazon vezérigazgatói posztjáról. Bezos öccse, Mark Bezos is csatlakozik a nem mindennapi kalandhoz.

Ezzel a bejegyzéssel szeretném összefoglalni kísérleti jelleggel az elmúlt napok olyan űrkutatási eseményeit, aktualitását, amikről önálló bejegyzés nem készül, de jelentőségük vagy csak egyszerűen terjedelmük miatt, mindenképpen említésre érdemesek. 

Művészi elképzelés egy emberi küldetésről a Mars felszínén. Les Bossinas 1989-es festménye a NASA űrhajójáról.

Mi is volt ez pontosan.A Boeing 1991-es tanulmányának egyik koncepciója egy Mars-küldetésre szánt űrhajó. Technológiailag ez volt a legkonzervatívabb az általuk javasolt lehetséges járművek közül, mivel teljes mértékben kriogén meghajtásra támaszkodott, de ennek ellentételezéseként a küldetés profilja hajmeresztő volt, beleértve egy kemény fékező manővert a Marsnál.

A SpaceX június 3-án indította el az idei 17. rakétáját, tetején a "Cargo Dragon" teher-űrhajóval a Nemzetközi Űrállomáshoz, a NASA Kennedy Űrközpontjából.

A vállalat 22. utánpótlás missziója, 3311 kilogrammnyi, élelmiszert, tudományos kísérleteket és hardvereket, köztük két új napelemet szállít az űrállomáshoz. 

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) Oleg Novitski és Pjotr ​​Dubrov egy közel 7 órás űrsétát végzett, hogy elvégezzék a külső előkészületeket a közel 20 éve az állomást szolgáló Pirs dokkoló modul eltávolításához. 

Az elmúlt időszakban sok holdra irányuló kutatás bejelentés és országok közötti együttműködési megállapodás született, a világ minden tájáról érkeztek hírek, Kanadától Japánon át az Egyesült Államokig, Dél-Koreán át Új-Zélandig, Oroszország pedig Kínával szövetkezik.