Stagnáló orosz űrprogram

Már hatvan éve, hogy a Szovjetunió történelmet írt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin első emberes űrrepülésével. Oroszország az űr meghódítása során elért dicsőséges történelmi öröksége árnyékában, továbbra is hatalmas ambíciókat táplál az űrkutatáshoz. A jelen képességeik, és lehetőségeik azonban sokkal földhözragadtabbak.

Vlagyimir Putyin Fotó: REUTERS/Aleksey Nikolskyi/RIA Novosti

 Szinte kéthetente olvasni az Orosz sajtóban megjelenő újabbnál újabb ambiciózus projektek bejelentését.

 Legyen szó új rakéta típusról, nukleáris bolygóközi vontatóról, új orosz űrállomásról, új űrsiklóról vagy hold bázisról, melyek fejlesztése ha el is indul, akárcsak a legtöbb komoly forrásokat igénylő terv, rögtön finanszírozási problémákkal szembesül, vagy a bürokratikus tehetetlenség áldozatává válik. Eközben a Kreml figyelmét az űrkutatás helyett sokkal inkább a katonai vállalkozásokra irányítja.

Tervek vannak, de a fejlesztések nagyon lassan haladnak.

 Jó példa erre az öregedő szűkös orosz Szojuz-kapszula, amely az 1960-as évek óta szállítja az űrhajósokat az űrbe, és mai napig használják a Nemzetközi Űrállomásra utazáshoz.

 Először 2009-ben jelentették be, a helyettesítésére irányuló projektet, amit aztán többször átterveztek. Még a javasolt kapszula neve is többször megváltozott, a "Föderáció" -ról az "Oryol" -ra (Sas), majd egy javasolt kisebb verzióra, az "Orlyonok" -ra.

 Az RKK Energia, a Szojuzt is építő cég kapta a projekt fejlesztési szerződését. Az Energia irodájának múzeumában állva, a cég repülési központjának vezetője, Alexandr Kaleri azzal büszkélkedik, hogy az új kapszula "nagyobb, erősebb és kényelmesebb lesz, mint a Szojuz".

Alekszandr Kaleri - Fotó: Roszkozmosz

 Kaleri, egy igazi veterán űrhajós, aki több missziót is repült az űrbe, hónapokat töltött az ISS és a Mir állomásokon, és elismeri, hogy a projekt még mindig messze van a felszállástól.

 Most kezdjük a kapszula modelljeinek tesztelését, ami meglehetősen hosszú folyamat. A cél az első pilóta nélküli tesztrepülés végrehajtása 2023-ig.

 Vitalij Jegorov orosz űr-szakértő szerint a hosszadalmas fejlődés aligha meglepő, ha figyelembe vesszük az űrprogramok "technikai nehézségeit, az orosz űriparral szembeni nyugati szankciókat és a finanszírozás hiányát".

 Oroszország igás lovának számító Szojuz rakétának kiváltására vonatkozó tervek is még messze vannak a felszállástól. Mivel azonban a Szojuzok továbbra is megbízhatóan repülnek, legalább nincs "akut szükség" a cserére - mondja.

 De más projektek is stagnálnak vagy csak komótosan haladnak, köztük a nagyobb terhet emelni képes Proton rakéta leváltására szánt következő generációs Angara-A5 rakéták, amelyek az 1990-es évek óta fejlesztenek, de teszt repülésre csak kétszer indultak el, 2014-ben és 2020-ban.

 

Gyártás alatt lévő Angara szemrevételezése Dimitri Rogozin vezetésével. Fotó: Roscosmos

 Az ISS-re szánt Nauka tudományos modul, amelyet az 1990-es években kezdtek összeszerelni, szintén számos hibát, és késedelmet szenvedett el, amelyek megakadályozták a pályára állítását. - idén nyáron 30 év elteltével talán eljut a Nemzetközi Űrállomásra. 

 A kudarcok, és késedelmek ellenére Dmitrij Rogozin - nacionalista politikus és volt diplomata, aki most a Roszkozmosz űrügynökség vezetője - továbbra is hangzatosan hirdeti a jövőbeni projekteket, és alkalmanként a NASA-nak, vagy Elon Muskank is beszólogat. 

 

Jim Bridenstine volt NASA vezető Dimitri Rogozin társaságában. Az amerikai szankciók bevezetésekor Rogozin cinikusan azt üzente, hogy az amerikaiak trambulinnal menjenek az űrállomásra.

Putyinnak kevésbé fontos az űrkutatás.

 Miután január végén a Roszkozmosz Orosz űrkutatási intézet hivatalosan is elhatárolódott az amerikaiak vezette ‘Gateway’ nemzetközi Hold-állomás programjában való részvételtől, felmerült a kérdés, hogy mi lesz az Orosz hold-programmal. Március 9-én érkezett a válasz amikor Oroszország és Kína aláírt egy kormányközi memorandumot egy Nemzetközi Tudományos Holdállomás létrehozásáról, de menetrend és költségvetés nélkül.

 A Roszkoszmosz vezetője legutóbb azt ígéri Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy "a Holdra, a Marsra és a Vénuszra is eljutnak" - mondta a tisztviselő. "De ígéretei a 2030-as évek utáni időszakra utalnak, amikor egyikük sem lesz hatalmon." - bár ez Putyin esetében még nem biztos. 

 Vadim Lukashevich orosz űrszakértő szerint a Roszkoszmosz számára az a probléma, hogy ha tudományos projektekről kerül is szóba a Kreml-en belül, Putyin gondolatai nem az űrkutatás körül járnak.

 Dimitri Rogozin bemutatót tart Vlagyimir Putyinnak. Az asztalon az Angara és az Oryol makettek. Fotó: Alexei Nikolsky, Sputnik

 

A Kreml prioritása a katonai projektek, különösen a rakéták fejlesztése. Putyin gyakran említi Oroszország hiperszonikus fegyvereit, amelyek szerinte úgy képesek megütni egy ellenséget, mint egy "meteorit".

Látni, milyen élvezettel, és csodálattal beszél Putyin az új fegyverekről és rakétákról - mondja Lukasevics.

 Ennek következménye, hogy míg az orosz védelmi kiadások az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőttek, a Roszkoszmosz költségvetése évről évre csökken.

 Tavaly Rogozin bejelentette, hogy az űrkutatás 2016–2025-ös 1,4 billió rubel (18,4 milliárd dollár, 15,6 milliárd euró) össz-költségvetését, 10 százalékkal csökkentették az elmúlt öt évben.

Amíg a versenytársaknál erősödik az űrszektor, Oroszországot a korrupció is hátráltatja.

 Amig az orosz űripar egy helyben toporog, versenytársai - köztük az egyre nagyobbra növő magánszektor - szépen halad előre.

 Továbbá a büszkeségükbe, és megkerülhetetlenségükbe vetett hitük is elillanni látszik. Méghozzá úgy, hogy sokáig hamis illúzióban ringatták magukat, hiszen a ULA tőlük vett rakétamotort, a NASA évekig Sojuzzal utazott az ISS-re. Mára lassan ez teljesen a múlté, nemsokára nyugdíjazzák az Atlaszt, tavaly pedig elveszítették ISS személyszállítási indításai feletti monopóliumot, amikor Elon Musk amerikai milliárdos űrcége a  SpaceX  újra-felhasználható rakétán a Crew Dragon űrhajóval szállította a NASA űrhajósait az állomásra.

 A Roszkozmos a külföldön bevált példák ellenére ódzkodik a magáncégekkel való partnerségtől, mondja Jegorov, attól tartva, hogy ennek nyomán elszivárognak majd az "állami űrköltségvetés tételei és fix szerződései".

 Az ember pedig azt gondolná, hogy talán majd pont a jobban központosított írányítás lessz az ami könnyebben kivezeti ebből az állapotból az Orosz űrszektort, ezzel szembe hónapról hónapra jönnek az egymásnak ellentmondó tervek, továbbra is mindent akarnak az Oroszok, méghozzá úgy, hogy financiálisan sokkal korlátozottabbak a lehetőségeik, amihez még hozzájön az állami ipart átszövő a korrupció, az olyan  botrányokkal ami az új Vostochny indítóközpont távol-keleti építésénél felmerült. Februárban a Számviteli Kamara  Roszkozmoszt a költségvetési kiadások legrosszabb végrehajtói közé sorolta 2020 végén. Valamint 30 milliárd rubelnyi (majd 400 millió dollár) jogsértő könyvelési elszámolás t tárt fel. 

 "Alig maradt olyan űripari cég, amelynek tisztviselőit nem cserélték vagy tartóztatták le" - panaszolja a Roszkozmosz volt munkatársa.

 Úgy tűnik manapság az orosz űr-szektort olyanok irányítják akik egyre kevésbé képesek a megújulásra, és az űrkutatás iránti elkötelezettségre.

 

Forrás: tass.ru; sputnik; roscosmos.ru ; space.com