Oroszország útjára indította a régóta késleltetett új generációs óceán felderítő katonai műholdját. A Pion-NKS No. 901 műhold Moszkva idő szerint 22 óra 50 perckor szállt fel pénteken az észak-oroszországi Plesetsk kozmodromból egy Szojuz-2-1b hordozó rakétán.

Soyuz 2.1b indítás Plesetsk kozmodrómból. Forrás: roscosmos.ru

A Pion-NKS része a Liana programnak, amelynek célja a szovjet kori felderítő műholdak felváltása. Az alacsony föld körüli pályán lévő műholdak rádiójelek gyűjtésére és megfigyelésére készültek. A Pion kifejezetten a tengeri felderítéshez használt Upravlenniye Szputnyik - Passivny Modifikirovanny (US-PM) műholdakat, míg a kiegészítő Lotos-S műholdak a Tselina-2 váltják, ezek a szárazföldi rádióforrások felkutatására specializálódtak.

 A Liana projekt egy 1994-es javaslatból nőtt ki, és az évek során a technológia és a politikai környezet változása miatt többféle átalakításon esett át - ez utóbbiak kényszerítették a műholdak számának csökkentését, hogy azok a Sojuz rakétákra illeszkedjenek az eredeti tervek szerinti potensebb, de ukrán gyártású Zenit helyett.

 A Pion passzív és aktív felderítő rendszerekkel egyaránt fel van szerelve a tengeren lévő hajók felderítéséhez és nyomon követéséhez. A műhold passzív komponense speciális antennákból áll, amelyek lehetővé teszik a rádiójelek hallgatását, és ezeket felhasználva a forrás helyzetét is nagy pontossággal képes megadni. 

Pion tengerészeti hírszerző műhold modellje egy kiállításról.  Forrás: tvzvezda.ru

A Lotos-S és a Pion-NKS egyaránt a Yantar felderítő műholdak sorozatából származtatott platformon alapul, gyártásukért a TsSKB Progress a felelős.

Lotos-S műhold modellje

Míg az első Lotos-S műhold prototípusa 2009-ben indult, az operatív küldetések pedig 2014-ben kezdődtek, a pénteki indítás a Pion-NKS első repülését jelentette. Telepítése érdemben javítja az orosz haditengerészeti hírszerző képesség hiányosságát, amely a Kosmos-2421 óta nem sikerült.

 A Szovjetunió még az 1960-as években kezdte fejleszteni tengerészeti felderítő műholdjait.  Az első generációs rendszerek esetében a radar és a jeleket fogó funkciókat két különböző műholdra osztották; US-A és US-P néven. Az USA-A műhold radarberendezések magas tápellátási követelménye miatt a műholdat atomreaktorral tervezték, bár az első hat prototípus még akkumulátorokat használt. Az US-P műholdakat napelemek működtették.

Balra US-A "adó"  jobbra a US-P "vevő műholdok illusztrációja.

 Harminckét operatív US-A műholdat indítottak el 1970 és 1998 között, míg harminchét US-P műholdat vetettek be 1974 és 1991 között. Mindkét típus a Tsyklon-2 rakétával indították.  

  A napelemes US-P műhold továbbfejlesztett változata, az US-PM, 1993-ban mindkét korábbi sorozatot felváltotta. Tizenhármat indítottak még Tsyklon-2 rakétákat használva - utoljára 2006 júniusában.  Az utolsó indításnál a műhold napelemeinek egyike sem tudott megfelelően pozícióba állni. A jelentések szerint 2008 márciusában a műhold darabjaira esett a pályán, aminek eredményeként több mint 500 katalogizált törmelék keletkezett.

A "Kosmos" név-megjelölést a Szovjetunió 1962-óta használja minden olyan orbitális eszközeinél, amelyet nem akart nyilvánosan azonosítani - legyen szó prototípusról, katonai műholdakról és olyan szondákról, amelyek nem értek el rendeltetési helyüket. 

 Mivel a számozások egymást követik, a Pion-NKS No. 901 várhatóan a Kosmos 2560 lesz, feltételezve, hogy Oroszország legutóbbi, februári katonai indítása óta nem indított titokban más katonai műholdat.

 A Pion indítását egy Szojuz 2-1b hordozórakéta végezte. A Szojuz 2-1b a Szojuz rakéta legújabb és legerősebb változata, amely az 1960-as évek óta szolgálja Oroszországot, és korábban a Szovjetuniót.

Forrás: Roscosmos.ru, russianspaceweb nasaspaceflight.com