Mennyibe került a Szovjet űrsikló program

Szerepe volt a Buran Űrsikló fejlesztésének a Szovjetunió összeomlásában?!

Még most is derülnek ki újabb részletek a szovjet űrprogramok költségeire vonatkozóan, köszönhetően azoknak a dokumentumoknak, amelyeket Vadim Lukasevics hozott nyilvánosságra a közösségi médiában. Ezek között akadt egy Buran-programról szóló, 1990-ből vagy 1991 elejéről származó jelentés pénzügyi része is – egy addig sosem látott belső összegezés, amely a szovjet űrsikló-program első tizennégy évének ráfordításait tartalmazza.Hirtelen sokkal pontosabban láthatjuk, mennyit is forditott valójában a Szovjetunió erre a gigászi projektre. De mit jelent ez a szám a szovjet költségvetés kontextusában. Vajon a Buran (és az Energija-rakéta) fejlesztése hozzájárult-e a Szovjetunió gazdasági összeomlásához?

A Facebookon megjelent dokumentumok 

Az alábbi értékeket és kalkulációkat azonban érdemes fenntartásokkal kell kezelni, több okból kifolyólag. Egyrészt, a szovjet rubel árfolyamát a kormány határozta meg mesterségesen, és mivel egy szovjet állampolgár számára gyakorlatilag nem volt legális mód rubelt átváltani, a feketepiaci árfolyam akár ötvenszerese is lehetett a hivatalosnak. A peresztrojka után a külföldieknek hivatalosan felszámított árfolyamok ettől is eltértek. Emiatt a szovjet rubel tényleges vásárlóereje eltért a hivatalos árfolyam által mutatottól. Másrészt, a szovjet gazdaság sajátosságai miatt az állami vállalatok, mint például az NPO Energia tervezőiroda közötti ügyletekben használt árak sem voltak teljes mértékben reprezentatívak a modern vállalatok könyvelésében szereplő értékekre, nemhogy a valódi piaci árakra. Ez látványosan nyilvánvalóvá vált a Szovjetunió összeomlása után, amikor az NPO Energiának nehézséget okozott a Rockwell számára végzett munka árának meghatározása, amikor a cég a dokkolórendszer szállítására szerződött a Space Shuttle Mir-küldetéseihez. Ugyanakkor még így is ezek a legjobb számok, amik rendelkezésre állnak.

Mennyit költöttek a programra?

A Facebookon közzétett dokumentumok szerint a program összköltsége 1990-ig 15 600 millió rubel volt. Ebből 11 500 millió rubelt tett ki a „kísérleti munka” vagy Kutatás és Fejlesztés (továbbiakban K+F), és a hozzá tartozott kapcsolatos összes munkát, beleértve a hardvergyártást és a két tesztrepülés költségét is. A fennmaradó 4 100 millió rubel volt a tőkeköltség (CAPEX). 

 

Borisz Gubanov, az Energia főtervezője emlékirataiban megadja a program éves költéseit, ezek hiányzó adatai 1990 és 1993 között, amikor a programot leállították.

Gubanov szerint a kiadások 1990-ben 1030 millió, 1991-ben 875 millió, 1992-ben 192 millió, 1993-ban pedig csupán 62 millió rubelt tettek ki, összesen 2 159 millió rubelt. Ezek a számok csak a K+F-re vonatkoznak, de mivel a tervezett tőkeköltség 1995-ig mindössze további 500 millió rubel volt, a program leállásával a tényleges érték ennél jóval alacsonyabb. Egyszerűsítésként a cikk nem számol az 1989 utáni tőkekiadásokkal.

A fenti adatokat összeadva a K+F-re fordított összeg 13,7 milliárd rubel, a tőkeköltség legalább 4,1 milliárd rubel, ami 1990-es értéken összesen 17,8 milliárd rubel, 2026-ra inflációval kalkulálva pedig körülbelül 74 milliárd dollár!

Különböző komplex eszközökre kiszolgáló létesítményekre és berendezésekre is szükség volt. A képen a Buran's transporter-erector latható.

Részletes bontás és tervek

Gubanov adatai alapján össze lehet állítani a program éves kiadásait 1976-tól, a program hivatalos kezdetétől egészen 1993-ig, a felfüggesztéséig. A könyvből hiányoznak az 1982-es, 1987-es és 1988-as értékek, de az 1976–1989-es időszakra vonatkozó adatok alapján ez a három év körülbelül 3240 millió rubelt tett ki. A finanszírozás a program kezdetétől folyamatosan növekedett egészen az 1984–1985-ös csúcsig, majd a program aktív fejlesztésről üzemeltetésre való átállásának előkészületeivel csökkenni kezdett, hogy a Szovjetunió összeomlása után élesen zuhanjon.

 Buran Orbiter az Összeszerelő és Tesztelő Létesítményben (MIK OK) a 254-es telephelyen;

Nyugaton először 1989-ben esett szó a program lassulásáról, amikor felröppentek olyan híresztelések, hogy a már repült Burant a második és harmadik repülőképes pályarész szolgálatba állítása miatt kivonnák. 1990-re a tisztviselők már nyíltan beismerték, hogy a repülések a tervezettnél lassabban fognak haladni. Az 1991 és 1995 között tervezett költségvetés 5400 millió rubel K+F-kiadást és 400 millió rubel tőkeköltséget irányzott elő.

Mindent összevetve a program 1996-ra történő szolgálatba állításához szükséges teljes költséget 1990-es értéken 22,3 milliárd rubelre számolták, ami 2026-os dollárban 92,5 milliárd dollárnak felel meg.

Repülésenkénti költség

A dokumentum az Energia-Buran indítás költségbontásának összefoglalását is tartalmazza. A maximális hat repüléses éves kadencia esetén a létesítmények amortizált költségét repülésenként 10 millió rubelben határozták meg. Az első Energia hordozóeszköz megépítésének költsége 210 millió rubel volt, a korai sorozatgyártású járművek esetében 145–155 millióra csökkent, egy sorozatgyártású egység ára azonban 60 millió rubel. Egy üzemeltetési repülés belső költsége 1990-es értéken 85 millió rubel volt, ami 2026-ra átszámolva 353 millió dollár. Fix költségek nélkül egy repülés határköltsége 75 millió rubel (1990), ami 311 millió dollárnak felel meg 2026-ban.

 A VM–T Atlant egy speciálisan átalakított nehéz szállító repülőgép volt, amelyet a szovjet űrprogram számára hoztak létre. Elsődleges feladata a Buran űrrepülőgép és a hordozórakéta-részegységek szállítása volt az építési helyszínről a kilövőállásra. Az 1980-as években mindössze három ilyen repülőgépet alakítottak át, amelyek több mint 150 teherszállító repülést hajtottak végre. 

Összehasonlítás az amerikai Űrsiklóval

 A Burannál a fix költségek csak az indító és feldolgozólétesítmények, valamint a földi támogató berendezések karbantartását és üzemeltetését tartalmazzák. Emiatt ez a szám nem összehasonlítható a NASA által használt Shuttle-átlag indítási költséggel, amely a földi üzemeltetés teljes költségét tartalmazza. Ezt figyelembe véve egy nagyon durva közelítéssel a Buran tesztrepüléseire számított "átlagos indítási költség" hipotetikusan 243 millió rubel lenne 1990-ben, ami 400 millió dollárnak feleltethető meg 1990-es erteken. Meglepő módon ez nagyon közel van a Buran számaihoz, még ha a számítás egy találgatások piramisán, különböző évek adatainak összekeverésén és a legegyszerűbb számításokon alapul is. Az egyik tény, ami különösen érdekes, hogy 1993-ra az amerikai és a szovjet űrsikló programok is körülbelül 30 milliárd dollárt költöttek (1990-es értékben), tíz százalékon belül egymáshoz képest. De míg a szovjet űrsikló egyszer repült (plusz az Energia tesztről indult Poljusz műhold), addig az amerikai kollégák 57 küldetést teljesítettek.

Mennyiben állt volna meg?

A végső programköltség 1976–1993 körülbelül 17,8 milliárd rubel (1990), vagyis 74 milliárd dollár (2026). Ez a szám hasonló a máshol idézett adatokhoz. Zubok Collapse című könyve 15 milliárd rubelt említ 1988-as árakon. Az egyik leggyakrabban emlegetett adat Borisz Gubanovtól származik, aki a teljes költést 1991 januárjáig 16,4 milliárd rubelben adta meg.

Ugyanakkor fontos megjegyezni a program a lezárásakor messze nem volt teljes. A korábbi adatokból levont következtetés alapján könnyen elérhette volna a 100 milliárd dollárt 2026-os árfolyamon számolva.

Konklúzió..

A Buran tehát nagyjából a Space Shuttle fejlesztési költségével volt egy szinten, de a Szovjetunió szűkösebb gazdaságában ez nagyobb relatív terhet jelentett. Mindkét program „versenyfutás” volt a hidegháborúban. Az amerikai gazdaságnak viszont nem jelentett akkora terhet mint a Szovjet-Orosznak, de még így is szinte teljesen elvitte a NASA költségvetését. A fejlesztés és az az üzemeltetés a kezdetekben annyira drága volt, hogy ebben az időszakban alig jutott másra jóformán alig indult tudományos program vagy egy évtizedig.

A szovjet állami költségvetés a 80-as évek végén: kb. 500 milliárd rubel kiadás (pl. 510 milliárd rubel 1990-ben). Korábban (1985 körül) 350–400 milliárd rubel körül mozgott. Ebből átlagosan évi 0,2–0,3% tett ki a Buran program. A csúcson, 1984–1988 az első indítás előkészítésekor valószínűleg 2–3 milliárd rubel/év is lehetett ez már 0,5–1% a teljes költségvetésből, és jóval nagyobb szelet a védelmi/űrügyi keretből (a hivatalos szovjet védelmi költségvetés 1989-ben kb. 77 milliárd rubel volt, de a rejtett részekkel együtt sokkal több).

Összességében tehát nem volt óriási a teljes költségvetéshez képest, de egy egyetlen, extrém high-tech programra koncentrálva hatalmas teher volt. A Buran tehát nem volt „olcsó”, de nem is döntötte meg egyedül a Szovjetuniót inkább egy drága presztízs- és katonai projekt volt, ami a hidegháborús rivalizálás miatt született. Mai áron egy közepes méretű ország űrprogramjának évtizedes költsége, vagy éppen több repülőgép hordozó ára.

Ez is érdekelhet még >> Vandálok rongálták meg a Buran Űrsiklót

Forrás:

Ha érdekesnek találtad a Buran pénzügyi elszámolását, oszd meg a cikket, hogy mások is felfedezhessék. Véleményed, vagy akár vitás pontjaid is jöhetnek kommentben — Köszönöm a figyelmet!

Címkék: Történelem Szovjet Költségvetés Buran Űrsikló