A szovjet holdmisszió előkészítése során, az "NPP "Zvezda"  egyidejűleg két holdi űrruhát fejlesztett ki, amelyek alapvetően eltérőek voltak a kialakításukban.

Krechet-94

Az amerikai SpaceX legújabb Starship prototípusa tegnap (május 5-én) sikeres magassági próba repülést hajtott végre, és ezúttal minden a tervek szerint alakult, beleértve a leszállást is. Fontos mérföldkő lehet ez a landolás, hiszen a korábbi példányok kudarcai után, végre a mérnökök felül tudtak kerekedni a leszállás során felmerült problémákon. 

35 évvel ezelőtt, 1986. február 20-án állították pályára a Mir űrállomás első modulját. Az első emberes legénység a Szojuz T-15 űrhajóval Leonid Kizim és Vlagyimir Szolovjev űrhajósok 1986. március 13. és július 16. között dolgoztak az állomáson. Ez volt az első hosszú távú expedíció a Mir űrállomásra és egyben az utolsó repülés a Szaljut 7-re.

 60 évvel ezelőtt, 1961. május 5-én Alan Shepard a Mercury Redstone rakéta fedélzetén (amelyet az amerikai hadsereg eredetileg interkontinentális rakétáknak használt) írta be magát a történelembe Amerika első űrhajósaként. Shepard az űrben a szűkös Freedom 7 kapszulával, alig több mint 15 percig tartó szuborbitális repülése során bebizonyította, hogy a NASA is képes embereket küldeni az űrbe.

Legutóbb a SpaceX Crew-2 Resilience kapszulájának visszatérésekor landoltak alkatrészek a Mexikói öbölben, a floridai Panama City partjainál. Az ereszkedési fázisban az ejtőernyőket lezáró ajtó kerül szándékosan "kidobásra", valamint a több szakaszban nyíló ejtőernyők is az óceánban végzik. 

 A Szovjetunió űrkutatás témájában született propaganda posztereinek  újabb csokra.

Dicsőség a Hősök Hazájának!

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az óceánban vagy lakatlan régióban érnek felszínt a rakéta maradványai, de fennáll a veszélye, hogy lakott területet is érinthet, ugyanis jelenleg teljesen kontrollálatlanul száguld a légkör sűrűbb rétegei felé. 

Napjainkban az űrkutatás újkori virág-korát éli, és amíg korábban ezt a nemzeti űrkutatási hivatalok vezényelték, manapság egyre nagyobb szerep jut a magánvállalkozók irányította elképzeléseknek. Két komolyabb irányvonal van kialakulóban, ami mögött két tőkeerős magánember áll.

Kína ambiciózus célt tűzött ki maga elé, nevezetesen, hogy 2045-ig világ vezető űr-nagyhatalommá váljon. Az ehhez vezető úton látszólag nagy léptekkel halad előre. Összetett Hold missziókat teljesít, rovert küld a Marsra, Oroszországgal szövetkezik egy holdbázis létrehozására, a héten pedig pályára állította az új űrállomása első modulját.

Kétségkívül figyelemre méltó eredményeket tudhatnak magukénak. Ami azonban az alkalmazott technológiát, és a koncepteket illeti, nem lehet nem észrevenni, hogy sok hasonlóságot mutatnak a nyugati, és orosz megoldásokhoz, és úgy tűnik már a SpaceX-et is elkezték másolni.