Első emberes küldetés a kínai űrállomásra

A Senzhou-12 és három fős legénysége sikeresen elindul az új kínai űrállomásra.

Sikeresen elindult az első kínai misszió az új kínai űrállomáshoz. A három űrhajóst szállító Sencsou-12 június 17-én, csütörtökön szállt fel az északnyugat-kínai Góbi-sivatagban található Jiuquan indítóközpontból.

A Shenzhou-12 emberes űrkapszula a Long March 2F jármű tetején indult, amely a nyugdíjazott Long March 2E rakéta tovább fejlesztett változata. Korábban geostacionárius műholdak indítására használtak. A Chang Zheng 2F - CZ-2F (Hosszú Menetelés) hordozórakéta két fokozatú és négy hipergolikus gyorsító fokozattal van felszerelve, amelyek mindegyikét nitrogén-tetroxid és aszimmetrikus dimetil-hidrazin (UDMH) használ.

A rakéta úton az indító állásra:

  Ezek a hipergolikus üzemanyagok nagyon mérgezőek a biológia szervezetekre. A jövőbeni kínai hordozó-rakétákat már úgy tervezik, hogy elkerüljék ezen toxikus hajtóanyagok alkalmazását.

Start:

 A járművet Szojuz-stílusú, szilárd hajtóanyagú mentő rendszerrel szerelték, az esetleges meghibásodás esetére. Ez a technológia a Szojuz hordozórakétán alkalmazott megszakítási rendszeren alapul, ami legutóbb 2018-ban bizonyította képességeit. 

A repülés megszakító-mentő rendszerhez hasonlóan az új kínai űrállomásra tartó Shenzhou, nagyban támaszkodik a Szojuz kapszulák alkalmazott technológiára.  Senzhou-t 1992-ben hagyták jóvá a 921-es projekt néven ismert kínai emberi űrrepülési kezdeményezés részeként.

A Shenzhou-12 űrhajó elülső része az orbitális pálya modulja, egy orosz APAS technológián alapuló (ISS-en használt) androgün dokkoló egységet használ, amelyet a Tianhe modulhoz való dokkoláshoz használnak. Középen a legénységi és visszatérő modul a Szojuz kapszula némileg nagyobb változata,  de nagyon hasonló formatezetéssel. Az űrhajó hátulja a szerviz modul, egy motorokkal, üzemanyag-tartályokkal és napelemekkel felszerelt egység, hasonlóan a Szojuz és a Progress űrhajókhoz.

A küldetést Nie Haisheng parancsnok irányítja, akinek ez a harmadik űrrepülése.  Korábban a Senzhou-6 és a Senzhou-10 küldetéseken repült, utóbbiak 2013-ban repültek a Tiangong-1 űrállomásra. A Hubei tartományból származó Nie 56 éves és a Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének vezérőrnagya. (PLAAF) Ennek a küldetésnek a végén körülbelül 114 napot fog az űrben tölteni, amivel a leghosszabb ideig űrben tartózkodó kínai rekorder lesz.

Forrás: CCTV

 A személyzet másik két tagja az 54 éves Liu Boming Heilongjiangból, aki korábban 2008-ban repült a Shenzhou-7-en, és résztvevője volt Kína első űrsétájának, valamint Tang Hongbo, aki szintén PLAAF vadászpilóta. A legénység tagjai és parancsnoka körülbelül 90 napig marad az új űrállomás fedélzetén, mielőtt szeptemberi hazatérésük előtt.

 Az űrhajósok az Oroszország által használt Sokol űrruhán alapuló de annak kínai verzióját viselnek az indítás, és a visszatérés alkalmával. 

Illusztráció a Tiangong állomás a Tianhe modullal és a Shenzhou űrhajóval.

A Senzhou-12 misszió újabb lépés Kína azon tervéven, hogy 10-15 éven belül űr-nagyhatalommá váljon.

 Dokkolás:

 A sikeres dokkolás után az űrhajósok elfoglalták a Tiangong  állomást.

Forrás: CCTV

 

Forrás: nasaspaceflight.com,  CCTV