A katonai űreszközök azonosítása és küldetésük, sok esetben a magas titkosítás miatt csak a pálya adatok, valamint a hordozórakéta képességei után levont következtetéseken alapulnak.
A katonai műholdak kategóriába a katonai navigációs, kommunikációs és technológiai fejlesztési/demonstrátor feladatokat valamint a hírszerzési tevékenységeket ellátó műholdak tartoznak
Sanghajban egy 70 000 kiállítási tárgyat tartalmazó egész múzeum van egy embernek szentelve a "nép tudósának", Qian Xuesen-nek (magyaros átírással: Csien Hszüe-szen,)
Csien a kínai rakéta és űrprogram atyja. Részt vett Kína első műholdjait az űrbe juttató raketák, valamint az ország nukleáris arzenálját hordozó ICBM arzenál megteremtésében, amiért hazájában nemzeti hősként tisztelik. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint egy évtizedig tanult és dolgozott, jelentős munkásságára csak igen kevesen emlékeznek.
A NASA 1960-as években indult Apollo Hold programjához tervezett Saturn-V rakéta S-II második fokozatának megépítésével megbízott North American Aviation projektmérnöke, Donald Binns beszámolójából egy különleges történetet is kiderül a rakéta építés rejtelmeiről. Akkoriban NAA mérnökei még nem rendelkeztek tapasztalattal a rakéta üzemanyag tartályának szigetelésében.
Az orosz állami hírügynökség a TASS, egy rendkívüli cikket tett közzé, amiben megvádolják a NASA űrhajósát Serena Auñón-Chancellort, miszerint érzelmi összeomlást szenvedett el a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodása során, ami hatása alatt megrongálta az orosz Szojúz űrhajót, hogy mielőbb visszatérhessen.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) idén második alkalommal indította útnak a GSLV hordozórakétát geoszinkron pályára a fedélzeten a sokat késett EOS-03 műholddal. Az indításra a Satish Dhawan Űrközpontban került sor augusztus 12-én helyi idő szerint 05:43-kor
A start és az első két fokozat eseménytelenül, a tervek szerint működött, de a harmadik fokozat gyújtása után, a telemetria adatok szerint a fokozat irányíthatatlan vált. Nem sokkal később a küldetés irányítás a fokozat megsemmisítése mellett döntött.
A válasz talán sokakat meglephet, hiszen a legtöbben élből az ikonikus Szaturn V rakéta hatalmas F-1 hajtóművére gondolnak, de épültek annál erősebb hajtóművek is. Attól függően, hogy hogyan határozzuk meg a kérdést több helyes válasz is adható.
Sikeresen elindult a kissé méltatlanul kevés figyelmet kapó Northrop Grumman Antares rakétával, az SS Ellison Onizukát nevét viselő Cygnus teherhajó a Nemzetközi Űrállomásra, a NASA Virginia-i Wallops űr-kikötőjéből.
Kína ambiciózus célt tűzött ki maga elé, nevezetesen, hogy 2045-ig világ vezető űr-nagyhatalommá váljon. Az ehhez vezető úton látszólag nagy léptekkel halad előre. Összetett Hold missziókat teljesít, rovert küld a Marsra, Oroszországgal szövetkezik egy Holdbázis létrehozásában. Idén felbocsátották az új kínai űrállomás első modulját, amit az első három tajkonauta már el is foglalhatott.
Néhány nappal ezelőtt a SpaceX Starbase telephelyén, a dé-texasi Boca Chica közelében a technikusok befejezték a 29 Raptor hajtómű telepítését a 'Booster 4' jelölésű Super Heavy-re. Augusztus 3-án pedig a vállalat a 70 méter magas Booster 4-et kigurította az összeszerelő létesítményből a néhány kilométerre található indító helyre.
1969. július 20-án az Apollo 11 űrhajósai, Neil Armstrong és Buzz Aldrin sikeresen leszálltak a Holdra. Ezt szinte mindenki tudja, azt azonban jóval kevesebben, hogy Richard Nixon elnököt két beszéd várta az íróasztalán, az egyiket sikeres küldetés esetén, a másodikat az esetleges katasztrófa esetén mondta volna el. Szerencsére az Apollo 11 a tervek szerint sikeresen landolt a Holdon, és ért vissza a Földre, így Nixon az első beszédét mondhatta el a világnak. A katasztrófa esetére készített elnöki gyász-beszéd pedig az amerikai nemzeti archívumba és a feledés homályába merült. A beszédet végül a 1999-ben, a Holdra szállás 30. évfordulóján hozták nyilvánosságra.
