Az Európai Unió legnagyobb űrkikötője a Francia Guyana-i Kourou mellett található. Francia Guyana (franciául: Guyane Française) a Francia Köztársaság egyik tengerentúli megyéje, s mint ilyen, az Európai Unió szerves része. Dél-Amerika északi részén fekszik, Brazíliával és Suriname-mal határos. Területe 83%-át esőerdők borítják. A lakosság 90%-a a partvidéken tömörül.

Területét a spanyolok fedezték fel, és ők is gyarmatosították először. Az első francia település csak 1604-ben létesült. Benépesítését az 1850-es felfedezett aranylelőhelyek gyorsították meg. A 18. század végétől büntetőtáborként használták, a leghíresebb fegyenctelep a hírhedt Ördög-sziget volt, ahová súlyos köztörvényes bűncselekmények elkövetőit szállították. A telep híres volt hihetetlen embertelenségéről. 1946-ban lett Franciaország tengerentúli megyéje.

Sötét történelmi idők tanúi a falak.

A bűntetőtelepet csak a börtönök börtöneként hívták.

Ma nem több mint turista látványosság a börtön sziget.

Légi felvétel Kourou városáról, az európai űrkikötő közelében. Forrás: ESA-S.Corvaja

Itt állomásozik a 3e Régiment Étranger d'Infanterie – A Francia idegenlégió 3. gyalogezred (3 REI) ők felelnek az űrkikötő biztonságáért is. 

Csak itt fordulhat elő, hogy Francia katonák védik a dél-amerikai dzsungelben található Európai Űrközpont szovjet tervezésű ICBM rakétáját, ami egy arab műholdat visz Föld körüli pályájára. 

Francia katonák védik az űrkikötőt. A kép háttérben az Ariane 5 hordozórakéta. Forrás:ESA

Franciaország első rakéta kísérleteit még az Algériai bázisán hajtotta végre a 60-as években, de 1962-ben a francia űrügynökség (CNES) már elkezdte keresni egy új Egyenlítő közelében fekvő indítóhelyet. 14 lehetséges hely közül választották végül Guyanát olyan kritériumok alapján, mint a térség politikai stabilitása, a kikötő és a repülőtér léte, valamint a stabil politikai környezet.

Április 14-én Georges Pompidou miniszterelnök hivatalosan Guyanát választotta számos ideális tulajdonsága miatt. 

Mint világszerte sok indítóhely, Kourou is az Egyenlítő közelében található, mindösszesen 500 km-re attól. Földrajzi szélessége 5 fok és 3 perc észak. Ez azért ideális, mert a Föld forgása is „lendít” a rakétán. A Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel, ezért lendítő hatása jelentős. Ezen a szélességen keletre történő indításkor a bolygó forgási sebessége körülbelül 460 m/s, vagyis 1700 km/h extra sebességet jelent. 

Jelenleg csak a teherszállító Szojuzok indulnak Kourou-ból, de a jövőben elképzelhető, hogy emberes missziókra is sor kerül, mert Oroszország szeretne kozmonautákak küldeni a Kínai állomásra, de annak pályája miatt Bajkonur sem alkalmas arra.

Amikor az Európai Űrügynökség (ESA) 1975-ben megalakult, a franciák megosztották a kouroui központot az ESA többi országával – cserébe az Európai Űrügynökség fizeti az űrrepülőtér éves költségeinek kétharmadát. Az ESA végezte el az Ariane rakéták indításához szükséges fejlesztéseket is. Az Űrközpontot 1995-től az ESA és az Arianespace közösen használja. Minden Ariane rakétát innen indítanak. 2011-től Vega, és Szoljuz rakéták indítására is alkalmas az űrkikötő. Bajkonurból indítva a Szojuz–2ST hordozórakéta 1,7 tonna hasznos terhet tud geostacionárius átmeneti pályára (GTO) felemelni, ugyanez a rakéta Guyanából indítva 2,8 tonnát. Ennyit jelent a kiváló földrajzi elhelyezkedés. 

Ariane 6 összeszerelő épület. Forrás: ESA

Jelenleg az űrkikötő 690 km2 területtű, 1700 állandó alkalmazottal, a helyszínen pedig 42 cég van jelen. 

A legutóbbi modernizáció nyomán már az építkezés végső stádiumában jár az új Ariane 6 hordozórakéta indító állása.

Fotó:ESA

Idén ősszel, ha minden a tervek szerint alakul innen indul majd egy Ariane 5 fedélzetén a James Webb űrteleszkóp.

De innen indult egyetlen küldetésére a kevesek által ismert európai robot űrsikló is.

Az Ariane 5 gyorsító fokozatát gyűjtik be az Atlanti-óceánon Kourou-tól keletre. Forrás:ESA

Forrás: Wikipedia, CNES, ArianeGroup, Insider