Hogy mikor történt? Valamikor 1959-ben vagy 1960-ban (a pontos dátum nem teljesen egyértelmű). A CIA "Studies in Intelligence" című témakörben megjelent minősített dokumentumok egy része továbbra is titkos, a szöveg nagy része az ügynökség cenzorai által ki van húzva. De a történet nagyvonalakban már ismert.

Az USA vezetése és a CIA is érdeklődött a legmodernebb szovjet technológiák iránt.
A fokozódó űrversenyben mindkét nagyhatalom igyekezett a "harmadik világ" nemzeteit is meggyőzni arról, hogy rendszere felsőbbrendű. Ennek egyik formája volt a katonai és technológiai fölény bemutatása. Így amikor a szovjetek az egyik Luna műholdjukat nemzetközi kiállítási körútra küldték, a CIA akciót szervezett a műhold titkainak megszerzésére.

Lunik végfokozat, benne a  Luna-1 műhold.

A CIA-nál eleinte úgy gondolták, hogy a szovjetek csak nem olyan bolondok, hogy egy valódi Luna műholdat küldjenek a kiállítás körútra, de úgy döntöttek, hogy azért megnézik azt.
Az amerikai ügynökök meglepődve fedezték fel, hogy minden jel szerint egy valódi Luna műhold volt kiállítva, mindössze annak hajtóműve és néhány elektromos berendezése hiányzott róla. A szovjetek annyira büszkék lehettek az eredményeikre, hogy egy valódi űr-hardvert küldtek el a kiállításra. 
A CIA minél több információt szeretett volna megtudni a szerkezetről, ezért elküldte legjobb ipari kémeit, hogy lefényképezzék a műhold minden egyes részletét, amivel reményeik szerint jobban megismerik majd a szovjetek technológiáját, és képességeit.

Szovjet Nemzetközi Kiállítás Mexikóvárosban, 1959

Az amerikaiak eredeti terve az volt, hogy a kiállításra este bejutva ismerkednek majd meg a szovjet Lunával közelebbről, de egy forrás szerint amikor az Mexikóban volt kiállítva, állandó 24 órás szovjet őrsége vigyázott rá.

Az amerikai kémek kiderítették, hogy a bemutató után a Lunát teherautóval szállítják a vasútállomásra, majd másnap reggel vasúton a következő városba.

A CIA gondoskodott arról, hogy a Lunát szállító teherautó utoljára hagyja el a kiállítást. Miután megbizonyosodtak róla, hogy a szovjet őrök nem kísérik a járművet, „a teherautót az utolsó lehetséges elágazásnál félreállították, és egy új sofőr vette át az irányítást.

Mi történt az eredeti kamionsofőrrel? A CIA beszámoló szerint egy szállodai szobába kísérték és ott tartották éjszakára. Hogy őrizetbe vették volna, nem világos, de nem lenne meglepő, ha némi pénz, szeszes ital vagy prostituáltak is érintettek lettek volna a sofőr lefoglalásában.

Szerencsére a vasútállomásra kirendelt szovjet tisztviselő várt ugyan egy kicsit, de riasztás nélkül ment a szállodai szobájába.
Közben a teherautót egy erre a célra bérelt bontó telepre vitték. A CIA autói járőröztek az udvar környékén, hogy senki ne zavarhassa az akciót.

Végre a CIA technikusai neki állhattak a munkának. Amennyire az idő engedte szétszedték az űrhajót, bár nem volt egyszerű dolguk, mert a ládába csak fentről juthattak be. Végül kábelekről lógva, zokniban bejutottak a ládába és a műholdba. A motortérbe vezető nyíláshoz 130 csavar eltávolítására volt szükség. 

A Luna műhold vázlata a CIA rajzai szerint. Kép: CIA

Rövid idő alatt az ügynökök lemásolták, lefényképezték az összes vonatkozó adatot a motortérből, az orr részből. Az egyik helyszíni CIA autó belsejében még az egyik filmtekercset is előhívták, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az összes fotófelszerelés megfelelően működött-e.

Végül az egészet nyom nélkül tökéletesen összerakták.

A munka 19:30-kor kezdődött, és reggel 5-re már a Luna a teherautón az eredeti sofőrrel megérkezett a vasúti udvarra.

Amikor a szovjet tisztviselő aznap reggel 7:00-kor visszatért az állomásra a teherautót és a űrszondát már ott találta.

Az amerikaiak megismerve a Luna pontos méreteit, üzemanyag-tartályának befogadóképességét, pontos következtetéseket tudtak levonni a szonda képességeiről. Amennyire a CIA megállapította a szovjetek sem jártak előrébb az alkalmazott technológiában. Amerika képes volt azonosítani a Luna-t gyártó nagyvállalatot és további három olyan vállalatot, amely alkatrészeket gyártott hozzá.

Hogy változtatott-e az akció űrverseny kimenetelén? Valószínűleg nem. 1967-ben a Szovjetunió már kezdett lemaradni, hiszen az Egyesült Államok két évvel később már emberrel landolt a Holdon..

Mindenesetre merész kémkedés volt ez az akció az űrverseny korai éveiben.

Források: A Lunik elrablása; Studies in Intelligence

nationalinterest.org