A kínai mitológia és az űrkutatás kapcsolata

Az űrmissziók egyedi nevei a Kínai mítosz-világból és legendákból eredeztethető.

Kína ambiciózus célt tűzött ki maga elé, nevezetesen, hogy 2045-ig világ vezető űr-nagyhatalommá váljon. Az ehhez vezető úton látszólag nagy léptekkel halad előre. Összetett Hold missziókat teljesít, rovert küld a Marsra, Oroszországgal szövetkezik egy Holdbázis létrehozásában. Idén felbocsátották az új kínai űrállomás első modulját, amit az első három tajkonauta már el is foglalhatott.

A kínai űrkutatás napjára, április 24-re készült mitológia témájú alkotás.

Ezen tudományos eredmények és mérföld-kövek ünneplése mellett a nyilvánosság is egyre növekvő érdeklődést tanúsított a missziók egyedi nevei iránt, amelyek közül sok a Kínai mítosz-világból és legendákból eredeztethető.

Kínai Hold program

Kína Hold kutatási projektje, és Hold szondája, amely első alkalommal landolt a Hold túlsó oldalán, a kínai Hold-Istennő, Chang'e nevét kapta. Az ókori legendák szerint az istennő magányosan élt a Holdon egy Yutu nevű Jade nyúllal, de a legismertebb, hogy ellopta a halhatatlanság elixírjét a férjétől, Hou Yitől. Történetét az Őszi Fesztivál keretében ünneplik.

2013-ban a Chang'e-3 szonda leszállt a Holdra, a Yutu nevű Holdjáróval. A két név tökéletesen illeszkedik a Hold-istennő és kedvencének legendájához.

A Qixi fesztivált (七夕節), más néven Qiqiao fesztivált (乞巧節), a kínai holdnaptár szerint a 7. hónap hetedik napján ünneplik. Néha Dupla Hetedik Fesztiválnak, kínai Valentin-napnak vagy a "Szarkafesztiválnak" is nevezik.

Egy másik esetben a Chang'e-4 holdkutató missziót közvetítő kommunikációs műholdját, Queqiao-nak vagy "szarka hídnak" hívják. A kínai legendákban a szarkák megsajnáltak két ifjú szerelmest, akiket a Tejút elválasztott egymástól, ezért megalkották a Queqiao hidat, így a pár évente egy napig együtt lehetett... Hasonlóképpen, a Queqiao közvetítő műhold "űrhídként" szolgál a Hold és a Föld közötti kommunikációhoz.

Kínai űrállomás

Kína önálló űrállomásának építése abból eredeztethető, hogy a nemzetet kizárták a Nemzetközi Űrállomás együttműködéséből. (Az Egyesült Államok szerint Kína az űrkutatásban szerzett tapasztalatait és technológiát, átülteti katonai alkalmazásba.)

Bár a kínai űrkutatás népszerűsítésének cél-közönsége továbbra is elsősorban belföldi, Kína űrbéli ambíciói a globális közönséget is megcélozzák.

Ennek talán legnyilvánvalóbb példája, hogy ezeket a programokat is a Kína mítosz-világból vett nevekkel látják el.

A Tiangong űrállomás nevének jelentése „mennyei palota” ami a kínai mitológiában a világegyetem feletti legfőbb hatalmat gyakorló istenség, az Égi Uralkodó lakóhelye. Az első fő modul a Tianhe - "Égi Harmónia" nevet kapta. Shenzhou pedig a tajkonautákat az űrbe szállító űrhajó, nevének szó szerinti jelentése: „Isteni hajó”, amely egyben Kína ősi nevének, az „Isteni földnek” is szinonimája.

Mars misszió

Az ókori Kínában Zhurong volt a tűz istene. Ő volt az, aki legyőzte Gonggongot az istenek egy epikus csatájában.

Zhu Rong szimbolizálja a tűz használatát is, fényt hoz amivel megvilágítja a földet. A név a kínai nép-nyelvben reményt és elvárást is jelent.

Zhurong és a leszállóplatformja. @CNSA

Zhurong modern művészi megjelenítése

A szakértők azt is megjegyezték, hogy a név különleges konnotációt is hordoz az új korszakban. A „Zhu”, áldást jelent, a legjobb kívánságokat fejezi ki. A „Rong”, azaz integráció a kínai nép azon elképzelését fejezi ki, hogy békésen használják fel az űrt, minden ember jólétének előmozdítása érdekében.
A Mars neve kínaiul Huoxing ami szó szerint "Tűzbolygót" jelent. A küldetés része a Tianwen Mars-missziónak, ami Qu Yuan (ie.340-278) kínai költőt eredeztethető, jelentése- "a mennyekhez intézett kérdés".

Egyéb kínai programok

BeiDou műholdas navigációs rendszer.

BeiDou Navigációs Műhold Rendszer logójában a nevét adó csillagképpel. Forrás:Wikipedia

BeiDou nevét az északi sarkhoz közeli "Nagy Göncöl" vagy "Nagy Medve" csillagkép hét legfényesebb csillaga után kapta. Történelmileg ezt a csillagképet használták a navigációban az északi csillag megtalálására. Mint ilyen, a BeiDou név metaforája a műholdas navigációs rendszernek.

HongYan kínai kommunikációs mega-konstelláció.

Az akár 13,000 műholdat is magában foglaló internetes kommunikációs hálózat nevét a kínai nyelvben a levelek leírásához, vagy a leveleket szállító ember jelentéséből is eredeztethető, valamint a nagyszámú populációban élő vándor madarat is HongYan-nak hívják.

Wukong - Sötét Anyag Detektor Műhold
Wukong a Kína mitológiában a Majom Király neve. A legendás mitikus figurát leginkább a 16. századi "Utazás Nyugatra" című kínai regény egyik főszereplőjeként ismernek. Kína sötét anyag szondájának elnevezésére nyilvános felhívás útján került sor még 2015-ben.

Wukong páratlan emberfeletti erővel és 72 különböző állattá vagy tárgyá való átalakulási képességgel van megáldva. Képes manipulálni a szelet, a vizet és a tüzet is. Türelmetlensége és a haragra való hajlama jellemzi, Sun Wukong a kínai kultúra egyik legfontosabb és legkedveltebb irodalmi alakja. A névadástól azt remélik, hogy a szonda sötét anyagot találhat majd az űrben, akárcsak Wukong "tűzszeme", amely elől semmi sem menekülhet.

Xuntian űrtávcső

A Xuntian-nak nevezett távcső, amely szó szerinti jelentése, "az egek felmérője", egy 2 méter átmérőjű lencsével rendelkezik, így összehasonlítható a Hubble űrtávcsővel. Ennek ellenére 300-szor nagyobb látómezővel büszkélkedhet majd mint a 31 éves Hubble, miközben hasonló felbontásra lesz képes.

Kína hagyományos múltjának összekapcsolása az előremutató űrkutatással egyértelműen az új modern kínai identitást erősíti.

Expace poszter