Iván Ivanovics és az elveszett szovjet űrhajós teória
Az űrhajós aki egy héttel előzte meg Jurij Gagarin első repülését.
1961. március 25-én, Szovjet-Oroszország szívében, Perm ősi várostól nem messze fekvő vidéken egy űr-kapszulából ejtőernyővel landolt ülést ért földet. A mentésre igyekvő személyzet a helyi falusiak segítségével végül megtalálta az ülést ami a hóba fúrodott és benne az utasát is. Ekkor azonban még egyetlen ember sem repült az űrben. De akkor ki ez a titokzatos űrutazó? Más világból jöhetett? Vagy ami még rosszabb, talán a dekadens Nyugatból? Az előző nyáron már lelőttek egy amerikai U-2 kémrepülőgépet, és pilótáját, Gary Powerst akit médianyilvánosság előtt mutatták be, mint nyugati kémet. Lehetséges, hogy ez a titokzatos űrhajós is kém lenne?

A korai űrkorszak egyik nagy rejtélye, Gus Grissom Mercury asztronautához kapcsolódik. Miután a második amerikaiként tökéletes repülést teljesített a visszatérésekor, akaratlanul „felrobbantotta” a Liberty Bell 7 kapszula menekülő nyílását, ami miatt az elsüllyedt az Atlanti-óceánon. De tényleg Grissom hibázott? Vagy valami műszaki hiba okozta a Liberty Bell vesztét?
Közel 20 éven keresztül az orosz Pirs dokkoló-modul volt az egyik elsődleges kikötő a Nemzetközi Űrállomásra érkező és onnan induló járművek számára. Hétfőn (július 26-án) azonban a modulon volt a sor, hogy utat nyisson a régóta várt, tudományos laboratóriumnak.
Egy sikeres rakéta indításhoz számos olyan technológiára, és alkatrész kifejlesztése is szükség van ami sosem jut az űrbe, legtöbbjük léte is alig ismert, pedig kulcs-fontosságú szerepük van.
Július 21-én, egy Proton-M rakéta fedélzetén indult a Bajkonur kozmodromból 11 év után az első orosz ISS-modul. Ez a pillanat jelentős mérföldkő a Roszkoszmosz számára, amely eredetileg a modult 2007-re tervezte elkészíteni. A felmerült problémák azonban könnyen igen kellemetlen helyzetbe hozhatja az orosz űrkutatást.
Arany űrsikló - az epités alatt álló Challanger űrsiklón jól megfigyelhető a vázszerkezet. Az arany színű réteg a hővédelmet szolgálta.
A dohányzás az 1960-as években közel sem volt annyira stigmatizált, mint a 21. században, még az asztronauták köreiben sem. Sok korai asztronauta dohányzott, néhányan a teljes NASA-pályafutásuk alatt. Nem volt kötelező abbahagyniuk, és tudomásom szerint egyik korai asztronauta sem fejezte ki soha azt az érzést, hogy nyomás alatt állt volna emiatt..
Hogy mikor történt? Valamikor 1959-ben vagy 1960-ban (a pontos dátum nem teljesen egyértelmű). A CIA "Studies in Intelligence" című témakörben megjelent minősített dokumentumok egy része továbbra is titkos, a szöveg nagy része az ügynökség cenzorai által ki van húzva. De a történet nagyvonalakban már ismert.