Magyar űrmisszió indul a Holdhoz

A REMRED Technológia Fejlesztő Zrt., a 4iG Csoport űr- és védelmi technológiai portfóliójának meghatározó vállalata, nemzetközi konzorcium élén, konzorciumvezetőként irányítja az Európai Űrügynökség (ESA) holdprogramjához kapcsolódó MoonRAD küldetést.

Az ESA Moonlight programja egy teljes európai holdi kommunikációs és navigációs infrastruktúra kiépítését célozza, amely a jövő holdmisszióinak alapját adhatja. Ebbe a programba került most be egy magyar vállalat is: a REMRED Space Technologies a MoonRAD nevű koncepcióval az ESA holdprogramjának egyik ígéretes szereplőjévé vált.

A MoonRAD nem egyszerű technológiai demonstrátor lenne, hanem egy holdkörüli pályára állított SmallSat műhold, amely elsősorban a Hold környezetének sugárzási és űridőjárási viszonyait vizsgálná. A tervek szerint egy nagyjából 300 kilogrammos kategóriájú műholdról van szó, amely képes lehet folyamatos adatokat gyűjteni a napszél, a kozmikus sugárzás és a nagyenergiás részecskeesemények változásairól. Ez elsőre talán kevésbé látványos, mint egy holdraszállás, valójában azonban az egyik legfontosabb probléma a jövő holdmissziói szempontjából.

A közleményben hivatkozott 300kg műhold helyett a 2025-ös prezentacióban egy max 200kg műhold szerepel, 6 napelem táblával 1 méter × 1 méter × 1.3 méter dimenzióval.

A Hold környezetében ugyanis nincs valódi mágneses védelem és nincs számottevő atmoszféra sem, így az ott működő elektronikát és később az emberes rendszereket közvetlenül éri a Napból és a mélyűrből érkező sugárzás. Míg alacsony Föld körüli pályán a magnetoszféra részben védi az űreszközöket, addig a Hold térségében jóval keményebb környezetről beszélünk. Egy erősebb napkitörés vagy protonesemény komoly kockázatot jelenthet mind a műholdak, mind a későbbi holdi infrastruktúra számára.

A misszió tervezett pályája egy Elliptikus holdpálya 63° inklanációval. Legközelebb periszeléne ≈ 200 km ér a felszínhez, legtávolabb aposzeléne ≈ 2000 km. Keringési idő (T) ≈ 3,8 óra. Ez nem stabil pálya, tehát rendszeres pályafenntartó manőverek szükségesek.

RadMag - RadCube a program előzményei

RadA RadMag műszer repülő példánya a műholdba szerelés előtt (Fotó: EK

A RadMag még 2021. augusztus 17-én, indult az európai Vega hordozórakéta VV19 küldetése részeként,. A műszer egy háromegységes (kb. 30 x 10 x 10 cm3) CubeSat műholdon foglal helyet, melyet a budapesti C3S Kft. fejlesztett. A RADCUBE-nak elnevezett küldetés célja a RadMag műszer technikai demonstrációja, vagyis éles körülmények között, a világűrben igazolni az alkalmazott technológia alkalmasságát.

A WRMISS konferencián bemutatott tudományos anyag alapján a MoonRAD egyik fő feladata éppen ennek a sugárzási környezetnek a részletes feltérképezése lenne. A műhold többféle részecske és sugárzási komponens mérésére készülhet, beleértve a protonokat, elektronokat, neutronokat és a galaktikus kozmikus sugárzást is. Nemcsak az összesített dózisterhelés számít, hanem az is, hogy milyen energiaeloszlású és milyen típusú részecskék érik a rendszereket.

A fő tudományos műszer a RADTEL/TRITEL2 (jobb képet nem találtam)

Tovabbi lehetséges tudományos műszerek

A projekt érdekes aspektusa, hogy első ízben Magyarország már nem pusztán beszállítóként jelenik meg. A hazai sugárzásmérési tapasztalat, különösen a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont korábbi űrdózismérő fejlesztései most egy komplett holdmissziós rendszerben hasznosulhat. Ez pedig jóval komolyabb szerep, mint amikor egyetlen műszer kerül fel egy külföldi szondára.

Az ESA Moonlight műholdas hálózatát köztük a MoonRAD műholdal valamikor 2028 és 2030 között tervezik több ütemben pályára állítani.

Forrás;

Ha érdekesnek találtad a MoonRAD beszámolót, oszd meg a cikket, hogy mások is felfedezhessék. Véleményed, vagy akár vitás pontjaid is jöhetnek kommentben — Köszönöm a figyelmet!