2024. november 21-én az Ukrán Dnyipro városában lévő gyárt ért orosz rakéta-csapásról érkezett felvetel, ami nyomán a közösségi médiába rögtön ICBM bevetésről szóló hírek röppentek fel. Az előzetesen megjelent adatok valamint a becsapódásról készült felvétel tanulsága szerint sejteni lehetett, hogy valami új típusú, de korábban még nem látott fegyverről lehet szó.
Sikeresen pályára állt a Japán Űrkutatási Ügynökség legujabb ALOS-4 SAR Föld megfigyelő műholdja. Az indítást a Tanegasgima űrkikötőből Július 1-én került sor. A két fokozatú H3 hordozórakéta a terveknek megfelelően repült, és az ALOS-4 körülbelül 16 perc 34 másodperccel a felszállás után vált le a JAXA közleménye szerint. Az ALOS-4 napelem-tábláit sikeresen üzembe helyeztèk, amint az ausztráliai JAXA Mingenew állomáson keresztül kapott telemetriai adatok is megerősítettek.
Elég csak a jelenleg is zajló konfliktusokra gondolni, hogy érzékeljük az optikai hírszerző/felderítő műholdak nyújtotta képességek fontosságát, legyen szó a tengeri hajózás nyomon követéséről, szárazföldi katonai felderítésről, vagy akár katasztrófa sújtott területek feltérképezéséről. Amíg az űrrepülés kezdetén ezen képességek kizárólagosan csak az Amerikai illetve Szovjetek számára voltak elérhetőek, manapság minden magára valamit is adó ország rendelkezik optikai műholdas felderítéssel. Kína ezen a területen mára technológiailag és számosságot tekintve is az élvonalban tartozik.
November 21-én Észak-Korea pályára állította a Malligyong optikai kém műholdját, majd mindössze pár nappal később már azzal dicsekedtek, hogy az új műhold fényképeket készitett az Amerikaiak Hawaii bázisán állomásozó anyahajóiról.
Figyelemmel követve a Földmegfigyelő-hírszerző műholdas indításokat, feltűnt, hogy megemelkedett az új generációs SAR műholdak felbocsájtàsa, ráadásul Kína idén pár igazán különleges egységet is szolgálatba állított, amire korábban még nem volt példa.
A katonai űreszközök azonosítása és küldetésük, sok esetben a magas titkosítás miatt csak a pálya adatok, valamint a hordozórakéta képességei után levont következtetéseken alapulnak.
A katonai műholdak kategóriába a katonai navigációs, kommunikációs és technológiai fejlesztési/demonstrátor feladatokat valamint a hírszerzési tevékenységeket ellátó műholdak tartoznak
Sanghajban egy 70 000 kiállítási tárgyat tartalmazó egész múzeum van egy embernek szentelve a "nép tudósának", Qian Xuesen-nek (magyaros átírással: Csien Hszüe-szen,)
Csien a kínai rakéta és űrprogram atyja. Részt vett Kína első műholdjait az űrbe juttató raketák, valamint az ország nukleáris arzenálját hordozó ICBM arzenál megteremtésében, amiért hazájában nemzeti hősként tisztelik. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint egy évtizedig tanult és dolgozott, jelentős munkásságára csak igen kevesen emlékeznek.
A NASA 1960-as években indult Apollo Hold programjához tervezett Saturn-V rakéta S-II második fokozatának megépítésével megbízott North American Aviation projektmérnöke, Donald Binns beszámolójából egy különleges történetet is kiderül a rakéta építés rejtelmeiről. Akkoriban NAA mérnökei még nem rendelkeztek tapasztalattal a rakéta üzemanyag tartályának szigetelésében.
Az orosz állami hírügynökség a TASS, egy rendkívüli cikket tett közzé, amiben megvádolják a NASA űrhajósát Serena Auñón-Chancellort, miszerint érzelmi összeomlást szenvedett el a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodása során, ami hatása alatt megrongálta az orosz Szojúz űrhajót, hogy mielőbb visszatérhessen.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) idén második alkalommal indította útnak a GSLV hordozórakétát geoszinkron pályára a fedélzeten a sokat késett EOS-03 műholddal. Az indításra a Satish Dhawan Űrközpontban került sor augusztus 12-én helyi idő szerint 05:43-kor
A start és az első két fokozat eseménytelenül, a tervek szerint működött, de a harmadik fokozat gyújtása után, a telemetria adatok szerint a fokozat irányíthatatlan vált. Nem sokkal később a küldetés irányítás a fokozat megsemmisítése mellett döntött.
