Kína ambiciózus célt tűzött ki maga elé, nevezetesen, hogy 2045-ig világ vezető űr-nagyhatalommá váljon. Az ehhez vezető úton látszólag nagy léptekkel halad előre. Összetett Hold missziókat teljesít, rovert küld a Marsra, Oroszországgal szövetkezik egy Holdbázis létrehozásában. Idén felbocsátották az új kínai űrállomás első modulját, amit az első három tajkonauta már el is foglalhatott.

Néhány nappal ezelőtt a SpaceX Starbase telephelyén, a dé-texasi Boca Chica közelében a technikusok befejezték a 29 Raptor hajtómű telepítését a 'Booster 4' jelölésű Super Heavy-re. Augusztus 3-án pedig a vállalat a 70 méter magas Booster 4-et kigurította az összeszerelő létesítményből a néhány kilométerre található indító helyre.

1969. július 20-án az Apollo 11 űrhajósai, Neil Armstrong és Buzz Aldrin sikeresen leszálltak a Holdra. Ezt szinte mindenki tudja, azt azonban jóval kevesebben, hogy Richard Nixon elnököt két beszéd várta az íróasztalán, az egyiket sikeres küldetés esetén, a másodikat az esetleges katasztrófa esetén mondta volna el. Szerencsére az Apollo 11 a tervek szerint sikeresen landolt a Holdon, és ért vissza a Földre, így Nixon az első beszédét mondhatta el a világnak. A katasztrófa esetére készített elnöki gyász-beszéd pedig az amerikai nemzeti archívumba és a feledés homályába merült. A beszédet végül a 1999-ben, a Holdra szállás 30. évfordulóján hozták nyilvánosságra.

A NASA fontolóra veszi, hogy átnevezzék-e az űrtávcsövet, mivel a jelentések szerint James Webb kormányzati karrierje során részt vett a melegek és leszbikusok üldözésében. Nevének megtartásával a 8,8 milliárd dolláros James Webb űrtávcső (JWST) dicsőíti a fanatizmust és az LMBTQ+ ellenes érzelmeket - állítják egyes csillagászok. Mások szerint azonban még nincs elegendő bizonyíték Webb ellen, aki 1961 és 1968 között volt a NASA vezetője, és mindaddig nem foglalnak állást az ügyben, amíg az ügynökség befejezi a belső vizsgálatot.

2006 február 3-án Bill McArthur parancsnok és Valerij Tokarev repülőmérnök kilépett az ISS-ről a tervezett űrsétára. A NASA TV-n élő adást figyelő közönség pedig láthatta amint egy ponton egy űrruhás test kezd eltávolodni az állomástól, miközben Tokarev búcsút mondott  kollégájának egy egyszerű „Viszlát Mr. Smith (Iván Ivanovics)” üzenettel. A figura űrhajósnak tűnhetett, de persze nem az volt. Egy "Suitsat" (űrruha-műhold) volt szó, ami talán minden idők egyik legbizarrabb műholdja.

1961. március 25-én, Szovjet-Oroszország szívében, Perm ősi várostól nem messze fekvő vidéken egy űr-kapszulából ejtőernyővel landolt ülést ért földet. A mentésre igyekvő személyzet a helyi falusiak segítségével végül megtalálta az ülést ami a hóba fúrodott és benne az utasát is. Ekkor azonban még egyetlen ember sem repült az űrben. De akkor ki ez a titokzatos űrutazó? Más világból jöhetett? Vagy ami még rosszabb, talán a dekadens Nyugatból? Az előző nyáron már lelőttek egy amerikai U-2 kémrepülőgépet, és pilótáját, Gary Powerst akit médianyilvánosság előtt mutatták be, mint nyugati kémet. Lehetséges, hogy ez a titokzatos űrhajós is kém lenne?

A korai űrkorszak egyik nagy rejtélye, Gus Grissom Mercury asztronautához kapcsolódik. Miután a második amerikaiként tökéletes repülést teljesített a visszatérésekor, akaratlanul „felrobbantotta” a Liberty Bell 7 kapszula menekülő nyílását, ami miatt az elsüllyedt az Atlanti-óceánon. De tényleg Grissom hibázott? Vagy valami műszaki hiba okozta a Liberty Bell vesztét?

A Nauka modul vesszőfutása nem ért véget a Nemzetközi Űrállomásra csatlakozás után sem. Az új orosz tudományos modul csak majd egy hét csúszással csütörtökön (július 29 -én) dokkolt, miután a főhajtómű meghibásodása miatt csak manőverező fúvókákat használva érte el a Nemzetközi Űrállomást.

Közel 20 éven keresztül az orosz Pirs dokkoló-modul volt az egyik elsődleges kikötő a Nemzetközi Űrállomásra érkező és onnan induló járművek számára. Hétfőn (július 26-án) azonban a modulon volt a sor, hogy utat nyisson a régóta várt, tudományos laboratóriumnak.

Az ESA által kifejlesztett és épített ERA (European Robotic Arm) Európai Robot Kart, az orosz NAUKA tudományos többcélú laboratóriumi modullal indították az ISS-hez. Az ötlet megszületésétől az űrig vezető útja jól mutatja, hogy az űrutazás mennyire komplex, és nehéz feladat.