Az előző írásban igyekeztem bemutatni a Szovjetunióban a második világháború alatt és előtt megvalósult rakéta kísérleteket amelyeknél a "főszerepet" a repülőgépek játszották.És nem lenne teljes a kép ha nem térnénk ki a az ugyanebben az időszakban lezajlott (a repülőgépeken alkalmazott) német  rakéta fejlesztésekre és kísérletekre.Már csak azért is érdemes, a német rakéta fejlesztéseknek kiemelt figyelmet szentelni,mert világosan kirajzolódik,hogy a rakéták alkalmazásának ebben a szegmensében is (a tárgyalt időszakban) mennyivel a világ előtt jártak.

Bár ennek a cikknek a témája kevésbé kapcsolódik az űrkutatáshoz, de a szovjet rakétatechnika és a szovjet űrkutatás szempontjából mégis fontos jelentőséggel bír hiszen egyrészt hozzájárult a szovjet rakétatechnika fejlődéséhez másrészt a szovjet űrkutatás és rakétatechnika  kiemelkedő rakétatervezői és fejlesztői is közreműködtek ezekben a kísérletekben,fejlesztésekben.

A tervek szerint halad a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmenséhez készült Nauka modul végszerelése, aminek részeként ezúttal felszerelésre került az Európai robotkar. A korábbi vákumkamrás teszteket is teljesítette a szerkezet, így minden jól halad, hogy idén végre csatlakozhasson az állomáshoz.

2017-es gyártású, három személyes, megkímélt és keveset futott céges űrhajó első tulajdonostól eladó. 

A belseje újszerű füstmentes állapotban, ami a külsejére már nem elmondható. A visszatéréskor jelentkező pár ezer fokos plazmának meglátszanak a nyomai, szóval törődés igényel. Csak komoly érdeklődők ajánlatát várjuk.

Valentin Petrovics Glusko a 20. század kiemelkedő szovjet rakétahajtóműveinek tervezője volt, és 1974-től 1989-ben bekövetkezett haláláig az NPO Energija - a szovjet űrprogram tényleges vezetője .

Május 18-án helyi idő szerint 13 óra 37 perckor indult útjára az Egyesült Államok Űr Erejének (U.S. Space Force) ballisztikus rakétákra figyelmeztető műholdját szállító United Launch Alliance Atlas 5 rakétája, a floridai Cape Canaveralból. 

Az ezredforduló előtt a Japán űrkutatás és a hozzá kapcsolódó technológia nagy léptekkel zárkózott fel a világ élvonalába. Több ambiciózus projekt is született ennek hatására, és ezek egyike volt egy újrafelhasználható "kis" űrsikló, ami ugyan közel állt a megvalósításhoz, de végül mégsem lett belőle semmi. 

A Rocket Lab Electron rakétája május 15-én eddig ismeretlen hiba miatt nem tudott pályára állni. A rakéta második fokozata hibásodott meg, másodpercekkel a gyújtás után. Ezzel a hibával ez már egy éven belül a második sikertelen küldetése az Új-zélandi cégnek.

Az ISS 2025-e bejelentett bezárásának kínai nézőpontja.

Az egyre gyakoribb rakéta indításoknak, és azokat övező növekvő népszerűségnek köszönhetően egyre sűrűbben tapasztalhatnak a közelben tartózkodók különös, és olykor lenyűgöző légköri jelenségeket.