Napok óta ment a spekuláció arról, hogy a hatalmas Kínai rakéta fokozat hol ér földet. Ennek lett végre vége vasárnap hajnalban, amikor megerősítették, hogy a Maldív szigetek közelében, az Indiai óceánba csapódott. Személyi sérülés vagy károkozás nem történt.
Mi lehet ez? Ez a Szovjetúnió Légügyi Minisztériumának M-19 szovjet űrsiklójelöltje, egy kifutópályáról indítható, egyfokozatú, pályára állítható űrrepülőgép volt, amely hidrogénhajtóanyag-alapú nukleáris hajtóművet használt, és amelyet a VKA-23-n korábban már dolgozó Mjaszicsev iroda tervezett.és emellett egy nyilvánvaló kísérlet volt arra, hogy a szovjet legénységi űrprogram irányítását elvonják az Általános Gépgyártási Minisztériumtól.
Köztudott, hogy a Szovjetunió volt az első, amely műholdat, élőlényt és embert juttatott fel az űrbe. Az űrverseny során a Szovjetunió arra törekedett, hogy amikor csak lehetett, megelőzze és felülmúlja Amerikát. Voltak győzelmek és vereségek, de a Szovjetunió összeomlása után felnőtt fiatal generáció keveset tud ezekről.De ne felejtsük el, mit ért el a szovjet űrhajózás...
Az alacsony föld körüli pályán keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) több mint 20 éve folyamatosan élnek és dolgoznak emberek. Amíg űrállomásra érkező űrhajósok korábban az Űrsiklóval, és az orosz Szojúzal közlekedtek, a kereskedelmi hajók megjelenésével mint a SpaceX Crew Dragon, vagy a Boeing Starliner, a forgalom is megnő az állomáson. Közvetett legénység cseréről átállnak közvetlen személyzeti cserére.
Az amerikai űrprogram első éveiben a fő feladat a rakéta-űrrendszerek teljesítményének növelése volt. Gyorsan világossá vált, hogy a műszaki paraméterek növelése jelentős nehézségekkel , és az indítási költségek növekedésével jár. Erre a problémára érdekes megoldást javasoltak a "Big Dumb Booster" koncepció formájában
A szovjet holdmisszió előkészítése során, az "NPP "Zvezda" egyidejűleg két holdi űrruhát fejlesztett ki, amelyek alapvetően eltérőek voltak a kialakításukban.
Krechet-94
Az amerikai SpaceX legújabb Starship prototípusa tegnap (május 5-én) sikeres magassági próba repülést hajtott végre, és ezúttal minden a tervek szerint alakult, beleértve a leszállást is. Fontos mérföldkő lehet ez a landolás, hiszen a korábbi példányok kudarcai után, végre a mérnökök felül tudtak kerekedni a leszállás során felmerült problémákon.
35 évvel ezelőtt, 1986. február 20-án állították pályára a Mir űrállomás első modulját. Az első emberes legénység a Szojuz T-15 űrhajóval Leonid Kizim és Vlagyimir Szolovjev űrhajósok 1986. március 13. és július 16. között dolgoztak az állomáson. Ez volt az első hosszú távú expedíció a Mir űrállomásra és egyben az utolsó repülés a Szaljut 7-re.
