Oroszország és Kína szerdán bemutatta a közös Nemzetközi Holdkutató Állomás - International Lunar Research Station (ILRS) ütemtervét, ami szerint a következő másfél évtizedben fokozatosan több különböző misszió keretében a két ország és esetleges partnerei meghódítják a Holdat.
Sikeresen elindult az első kínai misszió az új kínai űrállomáshoz. A három űrhajóst szállító Sencsou-12 június 17-én, csütörtökön szállt fel az északnyugat-kínai Góbi-sivatagban található Jiuquan indítóközpontból.
1967, június 12-én indult útjára a Szovjet Venyera 4 űrszonda Bajkonurból egy Molnyija-M hordozórakéta fedélzetén.
Az Európai Űrügynökség 167 millió eurós (200 millió dolláros) szerződést kötött a Thales Alenia Olaszországgal és az Avióval a Space Rider - Európa első orbitális robot űrrepülőgépének legyártására, méghozzá belátható, 2023 második felében történő indítással.
A Relativity Space bemutatta a Terran-R, kétfokozatú teljesen újra-felhasználható rakéta koncepcióját. A 3D nyomtatási technológiájáról ismert Relativity Space egy a SpaceX Starshiphez hasonló de méretében és képességben inkább a Falcon 9-hez hasonló függőlegesen leszállni képes rakéta építésével számol.
Az 1969-es Mariner 6 és 7 küldetés sikereit követően a NASA következő célja a Mars kutatásban az volt, hogy szondát állítsanak a Vörös Bolygó körüli pályára. A szovjetek még ambiciózusabb tervel készültek a Bolygó meghódítására, egy leszálló egység, és az első robot járművet küldték a Marshoz.
Úgy tűnik, hogy Richard Branson a jövő hónapban megverheti Jeff Bezost és a Blue Origint az első emberes Szuborbitális kereskedelmi repülés teljesítésével
1965 november 26-án Franciaország pályára állította az A1 műholdat, más néven az Astérix-et. Mindez nem egészen tíz évvel azután, hogy az emberiség belépett az űrkorszakba. Franciaország mindenkit meglepett azzal, hogy a Szovjetunió 1957-es és az Amerikai Egyesült Államok 1958-as sikeres orbitális rakéta indítása után a harmadik ország lett, amely egy tárgyat a Föld körüli pályájára állított.
Merkúr, Apolló, Árész, Artemisz… a NASA leghíresebb űrhajóinak és küldetéseinek a neve. Mára mindegyik szorosan kapcsolódik az űrkutatás történetéhez, csakúgy mint az első tulajdonosaihoz, a görög és római mitológia istenekhez.
James Arthur Chamberlin annak az Űrkutatási Munkacsoportnak (NASA) az egyik kulcsembere volt, amelyből a Texas állambeli Houstonban működő Emberes Űrközpont (ma Lyndon B. Johnson Űrközpont) lett. NASA-pályafutása során a Max Faget által tervezett Mercury-kapszula műszaki vezetője volt, majd a Gemini-kapszula tervezőjévé avanzsált. A Gemini-vel kapcsolatos javaslatok közül sok tőle származik . Ő volt a felelős a McDonnell Douglas sikertelen űrsikló-javaslatáért is, és jelentős szerepet játszott a ténylegesen megépült űrsikló kifejlesztésében.
