Valentin Petrovics Glusko a 20. század kiemelkedő szovjet rakétahajtóműveinek tervezője volt, és 1974-től 1989-ben bekövetkezett haláláig az NPO Energija - a szovjet űrprogram tényleges vezetője .

Május 18-án helyi idő szerint 13 óra 37 perckor indult útjára az Egyesült Államok Űr Erejének (U.S. Space Force) ballisztikus rakétákra figyelmeztető műholdját szállító United Launch Alliance Atlas 5 rakétája, a floridai Cape Canaveralból. 

Az ezredforduló előtt a Japán űrkutatás és a hozzá kapcsolódó technológia nagy léptekkel zárkózott fel a világ élvonalába. Több ambiciózus projekt is született ennek hatására, és ezek egyike volt egy újrafelhasználható "kis" űrsikló, ami ugyan közel állt a megvalósításhoz, de végül mégsem lett belőle semmi. 

A Rocket Lab Electron rakétája május 15-én eddig ismeretlen hiba miatt nem tudott pályára állni. A rakéta második fokozata hibásodott meg, másodpercekkel a gyújtás után. Ezzel a hibával ez már egy éven belül a második sikertelen küldetése az Új-zélandi cégnek.

Az ISS 2025-e bejelentett bezárásának kínai nézőpontja.

Az egyre gyakoribb rakéta indításoknak, és azokat övező növekvő népszerűségnek köszönhetően egyre sűrűbben tapasztalhatnak a közelben tartózkodók különös, és olykor lenyűgöző légköri jelenségeket.

Jurij Gagarin, Alan Shepard, Neil Amstrong ezeket az embereket jogosan nevezhetjük az űrkutatás úttörőinek,őket még azok az emberek is ismerik akik egyáltalán nem érdeklődnek az űrkutatás témája iránt.Lajka, Belka és Sztrelka az ő nevük már jóval kevésbé ismert,pedig az ő szerepük sem kevésbé jelentős az űrkutatás szempontjából mint méltán híres "társaiké". Ebben a cikkben ezeknek a nem kellően "megénekelt hősöknek"és seregnyi társuknak állítunk "emléket" akik nem egyszer az életüket áldozták az emberiség régi álmának megvalósítása érdekében.

 Ismerkedjünk meg tehát a szovjet űrkutyák elit csapatával.

Szánjon egy percet rá, és próbálja elképzelni, hogy egy űrhajós motorozik a Holdon. Elég vagány dolog lehet. Talán meglepő, de ez majdnem valósággá vált az Apollo-küldetések során.

Még a Nemzetközi Űrállomás, és a Mir előtti időkben járunk. Amerika sikeresen embert juttatott a Holdra, amivel NASA felül kerekedett a Szovjetunióval vívott űrversenyben, és végre figyelmét az elsőségek hajszolása helyett a hosszú távú tudományos küldetésekre fordíthatta.

A múlt század közepe óta több országban is kidolgozták a légi indítású űrhajózási rendszer koncepcióját. A hasznos terhek pályára állítását repülőgép vagy más légi járműről indított hordozórakéta segítségével biztosítják.Ez az indítási módszer ugyan korlátozza az űrbe juttatható hasznos teher tömegét, de költséghatékony és könnyen előkészíthető.Ez az áttekintés összefoglalja a jelenleg futó programokat.