Állítólag 20 millió dollárt fizetett az űrben töltött nyolc napért.
Tito 2001. április 28-án indult az űrbe az orosz Szojúz fedélzetén, miután a NASA elutasította többszöri megkeresését azzal az indokkal, hogy nem képzett űrhajós.
Az indításra a kaliforniai Vandenberg légibázison került sor, a ULA (United Launch Alliance - a Boeing és Lockheed együttműködése) jelenlegi legerősebb rakétáján. A Delta IV Heavy hajtóműveit 1,76 millió liternyi folyékony hidrogén és oxigén táplálja, amelyek több mint 2 millió font tolóerőt generálnak.
A hétvégén érkezett SpaceX Crew Dragon-2 űrhajóval rég nem látott létszámra bővült a Nemzetközi Űrállomás legénysége. Ha átmenetileg is, de jelenleg 11 ember amiből hat amerikai, két orosz, két japán, és egy francia űrhajós tartózkodik a fedélzeten.
Pénteken az RKK Energia összeszerelő üzemében tartott hivatalos sajtó tájékoztatón mutatták meg első ízben a sajtó munkatársainak, Oroszország új űrállomásának terveit, és végre részleteket is megtudhattunk az épülő bázisról.
Egy orosz hivatásos fotós élménybeszámoló jellegű fotóriportjában mutatja meg, milyen is egy kazahsztáni rakéta-indítás.
Marina Lystesva: Amit most látni fogtok talán még senki sem mutatott be ilyen módon, nevezetesen a Bajkonur kozmodrom hivatásos fotósainak munkáját, a fényképezőgép másik oldaláról.
Volt szerencsém két Szojúz rakéta indításon részt venni, és olyan anyagokat gyűjtöttem össze, amelyek reményeim szerint nemcsak a szakmabeliek szűk rétegét érdekli majd.
A Hubble név hallatán mindenkinek azonnal a kalandos sorsú űrtávcső ugrik be, nem is véletlenül. A világ leghíresebb csillagvizsgálója 1990 óta több mint 1,4 millió megfigyelést végzett, miközben több mint 6 milliárd kilométert tett meg a Föld körül keringve.
Egy kissé kormos Falcon 9 rakéta tetején indult útjára ma reggel a Crew Dragon kapszulával a NASA négy asztronautája, a Kennedy Űrközpont Pad 39A indító állásból. A fedélzeten Shane Kimbrough és Megan McArthur amerikai, Thomas Pesquet francia űrhajós és Akihiko Hoshide japán űrhajóssal indultak a 24 órás repüléssel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Húsz éve, hogy 2001. április 23-án Umberto Guidoni ESA űrhajós volt az első európai aki a Nemzetközi Űrállomásra utazott. Azóta az ISS rendkívüli mértékben bővült, ahogyan az Európai űrhajósok száma is, velük együtt pedig az Európai pályán végzett tudományos kísérletek is.
Az AccessAerospace repülőgép alkatrészek, és egyéb különleges technológiák kereskedésének platformján jelent meg a nem mindennapi ajánlat. Az egyetlen Apollo motor ami magánkézben van, most potom 2,2 millió dollárért megvásárolható, ha valaki lát benne fantáziát.
Az űrkutatásnak már a kezdetek óta egyik kiemelt feladata volt a Föld megfigyelése. Köszönhetően a különleges orbitális perspektívának, az űrhajósok rendre lenyűgöző felvételeket készítenek bolygónkról, megmutatva annak szépségét és egyedülálló életet adó különlegességét.
