Húsz évvel ezelőtt égett el a légkörben a Mir űrállomás
2001 március 23-án először hajtottak végre ilyen nagy űrobjektum ellenőrzött biztonságos pályáról való eltávolítását. Az állomás tömege ekkor 140 tonna volt.
Rocket Science
Kína növekvő jelenléte az űrben
Az űrben végzett tevékenységek mindig is technológia csúcsát testesítik meg. Míg az űrtechnológiák, mint például a kommunikációs műholdak és a navigációs rendszerek, a modern élet mindennapi részévé váltak, az őket pályára szállítani képes hordozó rakéta képesség, még mindig csak csak néhány ország kiváltsága. Kína az űrutazó nemzetek ezen elit csoportja közé tartozik. A fejlettebb űrhatalmakkal szembeni technológiai szakadék megszüntetése végett pedig jelentős előrelépésre készül.
Új kék-fehér szinre festve indult utjára, a Magyar SMOG-1-et is szállító orosz Szojuz rakéta
A szokásos sötétzöld, szürke és narancssárga szín helyett a Szojuz-2.1a rakéta új külsőt kapott.
A Roscosmos, és az orosz űrkutatási hivatal az új kék-fehér színösszeállítással tiszteleg a Vostok rakéta előtt, amely Jurij Gagarin kozmonautát 1961. április 12-én szállította Föld körül pályára az első űrutazás során.
Van-e megoldás az egyre növekvő űrszemét problémára?
1957 óta több mint 6000 rakétaindítás nyomán, napjainkra a Föld körüli pályán lévő műholdak, rakéta-fokozatok, és egyéb törmelékek száma több mint 26 000 nyomon követett objektum.
Különleges robotok a Nemzetközi Űrállomáson.
A Nemzetközi Űrállomás kezdeti elemeinek építésekor már több koncepció is készült olyan robotokról, amelyek a mikrogravitációs környezetben az asztronauták segítségére lehet.A tervekből megszületett, és a ISS-re is eljutott robotokat két kategóriára lehet elkülöníteni, kisebb méretű repülő drónokra, és humanoid robotokra.
Fontos tesztet teljesített a Nasa SLS rakétája, amivel Amerika egy lépéssel közelebb került a Holdra való visszatéréshez.
A NASA Űrhajó rendszerének (SLS - Space Launch System) központi fokozatát meghajtó négy Aerojet Rocketdyne RS-25 rakéta-motor március 18-án másodszor is begyújtották. Ez volt a Core Stage Green Run sorozat 8. tesztje. Ezúttal a négy motor teljesítette a teljes repülés szimulációját.
"Ez egy hatalmas mérföldkő a világ jelenleg legnagyobb, és legerősebb rakétájával, hiszen csak ez hiányzott a teljes SLS hardver összeszeléséhez, a NASA Kennedy Űrközpontjában az Artemis I küldetés előkészítése érdekében" - mondta Eileen P. Drake, az Aerojet Rocketdyne vezér-igazgatója. "Az SLS-t kifejezetten a Holdra való visszatéréshez, és a későbbiekben onnan induló távolabbi emberes küldetésekhez tervezték.
A Green Run teszt alkalmával a jármű 65 méteres fokozatát end-to-end rendszer próbának tették ki feltöltve kriogén folyékony oxigénnel, és hidrogénnel. A négy Aerojet Rocketdyne RS-25 motor 499 másodpercig működött ami alatt a mérnököknek módjuk volt kipróbálni a hajtóművek irányítását, tolóerő szabályozását. 
A fokozaton most teszt utáni ellenőrzéseket kell elvégezni, mielőtt elindulhatna NASA floridai Kennedy Űrközpontjába az első repülés előkészítéséhez, ahol már a két szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozatok végszerelését végzik. Az Artemis I során az SLS rakéta a NASA Orion kutatójárművét egy Holdat megkerülő küldetésre indítja várhatóan 2021 második felében.
Megerősítették, a közös orosz-amerikai Vénuszra irányuló küldetést, aminek része a Venera-D landoló szonda.
Rendkívül ellenséges körülményei miatt a Vénusz az utóbbi években sokkal kevésbé volt prioritás, legalábbis a felszíni küldetések szempontjából, annak ellenére, hogy a Föld legközelebbi bolygó-szomszédja.
Orosz részről a Roskozmos TV legutóbbi adásában megerősítésre került a Vénuszra irányuló közös orosz-amerikai misszió! A első tervek még 2017-ben születtek, most pedig elindulhatott a szonda orosz részének gyártása.
A küldetés része a bolygóra leszálló orosz Venera-D szonda, és egy hosszú élettartamú orbitális pályára álló műhold egység ami Solar System Explorer programhoz (LLISSE) is kapcsolódik.
A misszió leszálló egysége képes lesz magasabban fekvő hegyvidékes területen landolni, több nemzetközi műszerrel lesz felszerelve, köztük nagy felbontású kamerákkal, talajminta vevő és elemző berendezésekkel, és tervek szerint legalább két órás működéssel.
A misszió amerikai része két kis egységet tartalmaz, amelyek az orosz Venera-D-re kerülnek felszerelésre. Ezek leszállás után legalább 60 napig működnek, miközben mérik a környezeti paramétereket és a szeizmikus aktivitást.
Egy másik amerikai projekt, amely még csak elképzelés formájában létezik, de hozzá lehetne adni a misszióhoz, egy magas-légköri robot repülőt képzel el, amivel nagyobb területet térképezhetne fel, és a működési ideje akár több hónapos is lehetne.
A projekt orosz részének megvalósítását 17 milliárd 370 millió rubelre becsülik (236 millió dollár) , és 2027. december 25. és 2028. január 16. közötti időszakban szeretnék indítani, de könnyen elképzelhető, hogy 2029-re csúszik.
A Vénusz sokáig nagy érdeklődésű bolygó volt. Földünkhöz ez a legközelebbi bolygó, és majdnem pontosan ugyanolyan méretű, de a hasonlóságok itt véget érnek. Vastag szén-dioxid atmoszférája csapdába ejti a Nap sugarait, és pokollá változtatja a bolygót. A felszíni nyomás körülbelül 90-szerese a Föld tengerszintjének, és a felhőkből kénsav eső is esik. Nem csoda, miért olyan bonyolultak a felszíni küldetések. A Vénusz tengely irányú dőlése csak 3 fok, ami azt jelenti, hogy a bolygón gyakorlatilag nincs évszak. Az Uránuszon kívül ez az egyetlen bolygó, amely a tengelyén visszafele forog. A Vénusznak számos vulkánja is van, amelyek közül legalább néhány továbbra is aktív.
A szovjet Vega 1 és 2 hordozó és lander modellje. Ez volt az utolsó szonda amely a Vénuszon landolt 1985-ben.
Kínában 2 millió embernek okozhat szó szerint fejtörést egy-egy rakéta indítás
A Xichang Műholdindító Központ évente több mint egy tucat rakétát indít. A hordozórakéták gyorsító, booster fokozatai pár percel az indítást követően, miután elhasználták az üzemanyagukat, leválnak a rakétáról, és a több mint 900 kilométerre fekvő Guizhou tartományban érnek földet. Ugyan erre a sorsra jutnak a műholdakat védő burkolatok is.
Orosz elemzés szerint a kozmonauták már a munkaidejük negyedét az ISS karbantartására kellett fordítaniuk.
A Nemzetközi Űrállomásra utoljára küldött orosz űrhajósok munkaidejük 25,3% -át, vagyis 579 órát és 20 percet töltöttek az állomás orosz szegmensének karbantartására egy jelentés szerint.
Az orosz modulokon végzett karbantartási munka ellenére a személyzet teljes egészében befejezte a tudományos programját is, "ami a kozmonauták teljes rendelkezésre álló munkaidejének 28,6% -át tette ki"
A cikkben szereplő táblázatból levonható következtetés, hogy az előző tíz expedíció munkaidejének 15–36% -át tudományos programokra fordította.
Az utóbbi időben az ISS életmentő rendszerei többször is meghibásodtak. Különösen az Electron-VM oxigéntermelő rendszere hétszer - 2020. október 14, 17, 20 és 21, 2020 december 10 és 12, valamint 2021. január 19 - alkalommal. Október 20-án az állomáson problémák voltak az egyik WC-vel és egy ételmelegítővel.
Még 2020 őszén a Roszkoszmosz emberes programjainak ügyvezető igazgatója, Szergej Krikalev cáfolta, hogy több meghibásodás történt volna, és biztosította, hogy az Orosz ISS modulok jóval hosszabb ideig működhettek, mint a jótállási idő.
2020 augusztusában légszivárgást regisztráltak az állomáson. Ettől a pillanattól kezdve a személyzet több alkalommal is kereste a szivárgás forrását. Ősszel az űrhajósoknak sikerült egy repedést találniuk a Zvezda modulban teás filterek segítségével. Az űrhajósok ideiglenes eszközökkel leptapasztották, ami lehetővé tette a légszivárgás mértékének csökkentését, de nem sikerült teljesen megszüntetni.
Februárban egy nagyerejű mikroszkópot szállítottak az állomásra, amelynek segítségével sikerült megtalálni a második repedést is. A legénység mindkét repedést több réteg tömítőanyaggal fedte be, de az ellenőrzés azt mutatta, hogy a modul nyomása tovább csökken.
Az ISS élettartama 2024-ben jár le. Oroszország tárgyalásokat folytat a partnereivel annak 2030-ig történő meghosszabbításáról.
2020 októberében Ivan Wagner, a Szojuz MS-16 pilóta nélküli űrhajó repülőmérnöke a szivárgást kommentálva kijelentette, hogy a repedés kialakulásának egyik lehetséges oka a modul hosszú 20 éves életkora.
2020 októberében az Energia főigazgató-helyettese, Vlagyimir Szolovjov elmondta, hogy a vállalat szakemberei 2025 után "számos, az ISS fedélzetén lévő elem sorozatos meghibásodását" jósolják. Szerinte a megnövekedett költségek miatt a szakértők szükségesnek tartják "a programban való további részvétel feltételeinek felülvizsgálatát".
Az Orosz Tudományos Akadémia Űrtanácsa jelentését követően javasolta az ISS repülési programjának felülvizsgálatát és egy új koncepció kidolgozásának megkezdését az orosz emberes űrhajózás fejlesztésére.
Forrás interfax.ru
A Nemzetközi Űrállomás 2.9 tonnányi akkumulátortól szabadult meg
Az akkumulátor csomagot szabadon engedték az űrben.
A csomag régi nikkel-hidrogén elemekkel van tele, és nem sokkal a Canadarm2 robotkar elengedése után fényképezték. Az objektum 427 km-rel keringett Chile felett, amikor ezt a képet az ISS-ről készítették. Kép: NASA