Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennem, hogy Magyarországnak, pontosabban a Magyar Honvédségnek szüksége lenne némi műholdas felderítő képességnek. Erről a HTKA Fórum felületén több izben is hangot adtam. Legyen az Optikai vagy radar műhold, számos területen lehetne alkalmazni. Különösen a Magyar űrhajós pár hetes Nemzetközi Űrállomáson való reptetésére elköltött 100 millió dollár kapcsán merült fel bennem, hogyan lehetne ezt az összeget értelmesebben elkölteni. - Na jó, ezzel nem azt akarom mondani, hogy az teljesen értelmetlen lenne, de meggyőződésem, hogy az ország a költségvetés és a honvédelem jelenlegi állapotában az inkább egy fajta luxus-PR kiadás.

A cím nem elírás! Első ízben nyílt lehetőség az átlag ember számára, hogy megpillantson egy Föld körüli pályán dolgozó katonai besorolású titkos, kifejezetten más titkos katonai műholdak megfigyelésére tervezett műholdat. És ezt egy kifejezetten műholdak megfigyelésére készített műhold tette lehetővé.

2024. november 21-én az Ukrán Dnyipro városában lévő gyárt ért orosz rakéta-csapásról érkezett felvetel, ami nyomán a közösségi médiába rögtön ICBM bevetésről szóló hírek röppentek fel. Az előzetesen megjelent adatok valamint a becsapódásról készült felvétel tanulsága szerint sejteni lehetett, hogy valami új típusú, de korábban még nem látott fegyverről lehet szó.

Sikeresen pályára állt a Japán Űrkutatási Ügynökség legujabb ALOS-4 SAR Föld megfigyelő műholdja. Az indítást a Tanegasgima űrkikötőből Július 1-én került sor. A két fokozatú H3 hordozórakéta a terveknek megfelelően repült, és az ALOS-4 körülbelül 16 perc 34 másodperccel a felszállás után vált le a JAXA közleménye szerint. Az ALOS-4 napelem-tábláit sikeresen üzembe helyeztèk, amint az ausztráliai JAXA Mingenew állomáson keresztül kapott telemetriai adatok is megerősítettek.

Elég csak a jelenleg is zajló konfliktusokra gondolni, hogy érzékeljük az optikai hírszerző/felderítő műholdak nyújtotta képességek fontosságát, legyen szó a tengeri hajózás nyomon követéséről, szárazföldi katonai felderítésről, vagy akár katasztrófa sújtott területek feltérképezéséről. Amíg az űrrepülés kezdetén ezen képességek kizárólagosan csak az Amerikai illetve Szovjetek számára voltak elérhetőek, manapság minden magára valamit is adó ország rendelkezik optikai műholdas felderítéssel. Kína ezen a területen mára technológiailag és számosságot tekintve is az élvonalban tartozik.

November 21-én Észak-Korea pályára állította a Malligyong optikai kém műholdját, majd mindössze pár nappal később már azzal dicsekedtek, hogy az új műhold fényképeket készitett az Amerikaiak Hawaii bázisán állomásozó anyahajóiról.

Figyelemmel követve a Földmegfigyelő-hírszerző műholdas indításokat, feltűnt, hogy megemelkedett az új generációs SAR műholdak felbocsájtàsa, ráadásul Kína idén pár igazán különleges egységet is szolgálatba állított, amire korábban még nem volt példa.

A katonai űreszközök azonosítása és küldetésük, sok esetben a magas titkosítás miatt csak a pálya adatok, valamint a hordozórakéta képességei után levont következtetéseken alapulnak.

A katonai műholdak kategóriába a katonai navigációs, kommunikációs és technológiai fejlesztési/demonstrátor feladatokat valamint a hírszerzési tevékenységeket ellátó műholdak tartoznak

Csien a kínai rakéta- és űrprogram atyja. Kulcsszerepet játszott Kína első műholdjait pályára állító hordozórakéták, valamint az ország nukleáris arzenálját hordozó interkontinentális ballisztikus rakéták ICBM megteremtésében. Hazájában ezért nemzeti hősként tisztelik, olyannyira, hogy Sanghajban egy 70 000 kiállítási tárgyat bemutató, monumentális múzeum van a „nép tudósának”, Qian Xuesen-nek (magyaros átírással: Csien Hszüe-szen-nek) szentelve. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint egy évtizedig tanult és kutatott, és ahol a modern repüléstudomány alapjait fektette le  úttörő munkásságára ma már csak nagyon kevesen emlékeznek.

A NASA 1960-as években indult Apollo Hold programjához tervezett Saturn-V rakéta S-II második fokozatának megépítésével megbízott North American Aviation projektmérnöke, Donald Binns beszámolójából egy különleges történetet is kiderül a rakéta építés rejtelmeiről. Akkoriban NAA mérnökei még nem rendelkeztek tapasztalattal a rakéta üzemanyag  tartályának szigetelésében.