A Hubble név hallatán mindenkinek azonnal a kalandos sorsú űrtávcső ugrik be, nem is véletlenül. A világ leghíresebb ​​csillagvizsgálója 1990 óta több mint 1,4 millió megfigyelést végzett, miközben több mint 6 milliárd kilométert tett meg a Föld körül keringve.

Egy kissé kormos Falcon 9 rakéta tetején indult útjára ma reggel a Crew Dragon kapszulával a NASA négy asztronautája, a  Kennedy Űrközpont Pad 39A indító állásból.   A fedélzeten Shane Kimbrough és Megan McArthur amerikai, Thomas Pesquet francia űrhajós és Akihiko Hoshide japán űrhajóssal indultak a 24 órás repüléssel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

 Húsz éve, hogy 2001. április 23-án Umberto Guidoni ESA űrhajós volt az első európai aki a  Nemzetközi Űrállomásra utazott. Azóta az ISS rendkívüli mértékben bővült, ahogyan az Európai űrhajósok száma is, velük együtt pedig az Európai pályán végzett tudományos kísérletek is.

Az AccessAerospace repülőgép alkatrészek, és egyéb különleges technológiák kereskedésének platformján jelent meg a nem mindennapi ajánlat. Az egyetlen Apollo motor ami magánkézben van, most potom 2,2 millió dollárért megvásárolható, ha valaki lát benne fantáziát. 

Az űrkutatásnak már a kezdetek óta egyik kiemelt feladata volt a Föld megfigyelése. Köszönhetően a különleges orbitális perspektívának, az űrhajósok rendre lenyűgöző felvételeket készítenek bolygónkról, megmutatva annak szépségét és egyedülálló életet adó különlegességét.

A NASA a múlt héten jelentette be, hogy az ügynökség Artemis programjának részeként a SpaceX csillaghajóját választotta az űrhajosok Holdra szállítására. A szerződés szerint a Hold-hajó fejlesztésére az elkövetkező néhány évben 2,9 milliárd dollárt fizet a SpaceX-nek.

Nem ez az első alkalom, hogy az Oroszok a Nemzetközi Űrállomás eggyüttműködéséből való kilépéssel politizálnak, de érdemes ezúttal komolyan venni őket. Persze nem lenne Oroszország, ha nem érkeznének ellentmondásos nyilatkozatok a dologgal kapcsolatban. Egyenlőre úgy tűnik Putyin még nem kötelezte el magát egyik irányba sem, de az előkészületek már láthatóan elindultak.

 A hordozó-rakéták esetében minden egyes elem, legyen akár szó a megjelenésről, megtervezett és célt szolgál. A különböző rakéták használt üzemanyagától, és az alkalmazott építési technológia miatt, fordulhat elő mégis, hogy különböző színűek lesznek az orbitális képességű rakéták.

Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes TV interjújában elmondta, hogy az állomás orosz szegmenseinek élettartama már rég lejárt, a jelenlegi állapota is sok kívánnivalót hagy maga után. A közelmúltban egyre több műszaki meghibásodásról érkezett hír. A biztonság érdekében műszaki ellenőrzést kell végezni az állomáson, és figyelmeztetni kell a partnereinket, hogy 2025-től nem hosszabítjuk meg a Nemzetközi Űrállomásban való részvételünket.

A hidegháború éveiben a űrkutatást a Szovjetunió és Egyesült Államok is a rendszerük katonai képességeinek és technológiai fölényének bemutatására használta. Az Oroszok sok elsőség után csatát vesztettek amikor az amerikaiak elsőként értek a holdra, de ekkor még ereje teljében volt a szovjet űrprogram, aminek következő jelentős lépése az első űrállomás pályára állítása volt.