1967, június 12-én indult útjára a Szovjet Venyera 4 űrszonda Bajkonurból egy Molnyija-M hordozórakéta fedélzetén. 

Az Európai Űrügynökség 167 millió eurós (200 millió dolláros) szerződést kötött a Thales Alenia Olaszországgal és az Avióval a Space Rider - Európa első orbitális robot űrrepülőgépének legyártására, méghozzá belátható, 2023 második felében történő indítással.

A Relativity Space bemutatta a Terran-R, kétfokozatú teljesen újra-felhasználható rakéta koncepcióját. A 3D nyomtatási technológiájáról ismert Relativity Space egy a SpaceX Starshiphez hasonló de méretében és képességben inkább a Falcon 9-hez hasonló függőlegesen leszállni képes rakéta építésével számol. 

Az 1969-es Mariner 6 és 7 küldetés sikereit követően a NASA következő célja a Mars kutatásban az volt, hogy szondát állítsanak a Vörös Bolygó körüli pályára. A szovjetek még ambiciózusabb tervel készültek a Bolygó meghódítására, egy leszálló egység, és az első robot járművet küldték a Marshoz.

Úgy tűnik, hogy Richard Branson a jövő hónapban megverheti Jeff Bezost és a Blue Origint az első emberes Szuborbitális kereskedelmi repülés teljesítésével

1965 november 26-án Franciaország pályára állította az A1 műholdat, más néven az Astérix-et. Mindez nem egészen tíz évvel azután, hogy az emberiség belépett az űrkorszakba. Franciaország mindenkit meglepett azzal, hogy a Szovjetunió 1957-es és az Amerikai Egyesült Államok 1958-as sikeres orbitális rakéta indítása után a harmadik ország lett, amely egy tárgyat a Föld körüli pályájára állított.

Merkúr, Apolló, Árész, Artemisz… a NASA leghíresebb űrhajóinak és küldetéseinek a neve. Mára mindegyik szorosan kapcsolódik az űrkutatás történetéhez, csakúgy mint az első tulajdonosaihoz, a görög és római mitológia istenekhez.

James Arthur Chamberlin annak az Űrkutatási Munkacsoportnak (NASA) az egyik kulcsembere volt, amelyből a Texas állambeli Houstonban működő Emberes Űrközpont (ma Lyndon B. Johnson Űrközpont) lett. NASA-pályafutása során a Max Faget által tervezett Mercury-kapszula műszaki vezetője volt, majd a Gemini-kapszula tervezőjévé avanzsált. A Gemini-vel kapcsolatos javaslatok közül sok tőle származik . Ő volt a felelős a McDonnell Douglas sikertelen űrsikló-javaslatáért is, és jelentős szerepet játszott a ténylegesen megépült űrsikló kifejlesztésében.

Jeff Bezos, a saját űrhajózási cégével a Blue Originnel, annak New Shepard rakétáján indul első emberes szuborbitális repülésére. Az indítást július 20-ára tervezik, alig 15 nappal azután, hogy lemondanak az Amazon vezérigazgatói posztjáról. Bezos öccse, Mark Bezos is csatlakozik a nem mindennapi kalandhoz.

Ezzel a bejegyzéssel szeretném összefoglalni kísérleti jelleggel az elmúlt napok olyan űrkutatási eseményeit, aktualitását, amikről önálló bejegyzés nem készül, de jelentőségük vagy csak egyszerűen terjedelmük miatt, mindenképpen említésre érdemesek.